Egynapos tudományos tanácskozást rendezett a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár a Gulag Emlékbizottság támogatásával. Az eseményen a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagjai és a NEB Hivatalának kutatói is részt vettek. A hat interaktív történelemórán az előadók a „bipoláris világrend kialakulásának folyamatában” tárgyalták — más-más megközelítésben — az ország és a határon túli magyar kisebbségek helyzetét, különös tekintettel a hadifoglyokra.
Dr. Ötvös István a NEB tagja, tanszékvezető egyetemi docens előadásában a kétpólusú világ kialakulásának előzményeiről és az 1944–45-ös szovjet megszállás világpolitikai hátteréről beszélt. Végigtekintette azt, hogy a közép-európai régió államaiban milyen mértékű volt a náci befolyás, valamint milyen helyi sajátosságai voltak Lengyelországtól Erdélyig a szovjet hatalomátvételnek. Előadásában szólt a frontvonalak mögötti információszerző titkosszolgálati manőverekről, az ellenséggé váló egykori „antifasiszta” szövetségesek gazdasági kapcsolatairól, a jaltai egyezmény térségre gyakorolt hatásáról és a sztálini Szovjetunió hosszú távú birodalomépítő terveiről.
Dr. Bank Barbara, a NEB tagja szerteágazó, részletes előadásában ismertette azt a módot, ahogyan hadifogságba estek a katonák, valamint a GULAG- és GUPVI-táborok közötti különbségekről beszélt. Több történelmi interjú és visszaemlékezés példáján keresztül bemutatta a fogságba eséstől a lágeréleten át az esetleges hazatérésig tartó hosszú folyamatot. A ceglédi hadifogolytáborról készült háromdimenziós animáción a hadifogolytábort mutatta be. Előadásában kihangsúlyozta, hogy az elhurcolt civil lakosság pontos számának megállapítása a fennmaradt források pontatlansága és eltűnése miatt szinte lehetetlen, a kutatások jelenlegi állása szerint mintegy hat- kilencszázezer főre tehető.
Dr. Soós Viktor Attilának, a NEB tagjának előadása az egyházi személyek lágeréletébe nyújtott bepillantást. A náci és szovjet lágereken belüli vallási élet különbségeinek ismertetése után Olofsson Placid bencés szerzetes életútján keresztül mutatta be a túlélés lehetőségét és „négy alapszabályát”, valamint a jelenlévők figyelmébe ajánlotta négy katolikus pap tanulságos élettörténetét.
Tulok Péter, a NEB Hivatalának tudományos kutatója a nullaev.hu címen elérhető tartalmakat mutatta be, ismertette a honlap felépítését és használatának javasolt módját a döntően középiskolás diákokból álló hallgatóinak. Az elektronikus oldalon elérhető folyton bővülő információk közül kiemelte az inforgrafikák újszerű megközelítését és a hétköznapi hősök —így például a zsidómentő örmény, Ara Jeretzian vagy a nyilasok által meggyilkolt gyógyszergyáros Richter Gedeon — példaértékű életútját. Bemutatta a hazánk elleni bombatámadásokról és Budapest védelmi vonalairól készült tematikus térképeket.
Gulyás Martin, a NEB Hivatalának tudományos kutatója — a vármegyék 1944-45. évi történetét kutató munkacsoport tagjaként — a Csongrád vármegyére vonatkozó kutatásait ismertette a korabeli hétköznapokat jellemző színes történetekkel tarkítva. Előadásában kitért a csongrádi járás közigazgatási újjászerveződésére, a szovjet katonai parancsnokságok és a felálló magyar polgári közigazgatás kapcsolatrendszerére, valamint a szovjet, jugoszláv és román katonáknak a helyi lakossággal szemben tanúsított agresszív magatartására is. Egy 1946-os alispáni hadifogoly-összeírás alapján ismertette a járásból elhurcolt több mint 1400 nyilvántartott hadifogollyal kapcsolatban feltüntetett információk típusait. Előadásának levéltári forrásokkal bővített vázlata.
Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze előadásában végigtekintette az elszakított nemzetrészeken élő — erdélyi, délvidéki, kárpátaljai —,1945 utáni magyarságot ért sérelmeket. Kitért az etnikai tisztogatások, a lakosságcserék és a kollektív bűnössé nyilvánítás politikai hátterére, a magyarsággal szemben foganatosított megtorlás különféle formáira is. Saját kutatásai, túlélőkkel készített interjúi alapján mutatta be a szerb partizáncsapatok által végrehajtott délvidéki etnikai alapú népirtás, vagy az erdélyi magyarellenes atrocitások egyes sajátosságait.
