Hol tartunk, merre tovább 25 év után? Ezzel a címmel tartottak nemzetközi tanácskozást a délvidéki Temerinben az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitásokról május 23-án. A rendezvényt a temerini Impressum Polgárok Egyesülete szervezte. A konferencián történészek, társadalomtudósok, közéleti személyiségek és a téma kutatói tárgyaltak a délvidéki magyarság ellen elkövetett, évtizedekig tabu témának számító eseményekről.
A Keskenyúton Alapítvány Délvidéki Magyar Golgota című vándorkiállítását Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja nyitotta meg.
Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága főosztályvezetője felolvasta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárnak Magyarország kormánya nevében a konferenciához intézett üdvözlő levelét.
A megjelenteket üdvözölte Gusztony András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) temerini helyi szervezetének elnöke, aki maga is jelen volt a történelmi VMDK első tanácsának azon az 1990. áprilisi ülésén, amikor meglehetősen kimerítő vita után úgy döntöttek, hogy a Szerbiai és a Vajdasági Tudományos Akadémiához fordulnak azzal a ma már történelminek nevezhető kezdeményezéssel, amely „a nemzetközileg érvényes mércék alapján genocídiumnak tekinthető” esetek tudományos feltárására és a történelmi igazságtételre vonatkozott.
Annak ellenére, hogy a lelkes helyi kutatók foglalkoztak a témával, az események leírásával, máig is sok a fehér folt, az ismeretlen vagy az elhallgatott tény, mondta Csorba Béla író, költő, tanár, néprajzkutató a tanácskozás egyik szervezője. Rámutatott arra, hogy a táborok megléttét és a tömeggyilkosságok, megtorlások megtörténtét a vajdasági magyar sajtó igyekezett tőle telhetően szordínóval kezelni vagy nem emlegetni. Ha ezekről a dolgokról mégis szólt, akkor azt az agitációs propaganda szellemében tette, mellőzve a teljes objektivitást.
Bozóki Antal jogász, publicista elmondta, hogy a bíróságok nagyon lassan, vontatottan dolgoznak, jogukat csak azok tudják érvényesíteni, akik végigjárják a hosszadalmas, akadályokkal terhes és költséges bírósági eljárást.
A szervezők nem szorítkoztak csupán a Délvidékre. Botlik József kisebbségkutató történész a magyarsággal szemben elkövetett kegyetlenségek a Kárpát-medencében című előadásából a hallgatóság megtudhatta, hogy egy összehangolt magyarellenes akció, genocídium volt 1944–1945 fordulóján Kárpát-medence-szerte.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója új szempontokkal világította meg az 1942-es újvidéki razzia történéseit.
Vajdaság Ma – Ádám Csilla tudósítása nyomán
