A forradalom napjaiban, 1956. október 23. és november 4. között több mint hatvan sortűz dördült el az országszerte. A Kádár-kormány és köréhez lojális saját fegyveres erő, a karhatalom újbóli megszervezése után 1956 decemberében és 1957 januárjában sortüzek újabb hulláma vette kezdetét, bő egy hónap alatt több mint 20 esetben nyitottak tüzet reguláris vagy félreguláris erők a fegyvertelen civil tömegekre. A sortüzek halálos áldozatainak számát pontosan mindmáig nem ismerjük.
Összeállításunkban – a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – megkezdtük a halálos áldozatokat is követelő sortüzekért felelős személyek életrajzának összeállítását. A legfelső politikai vezetők szerepére a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság (akkori megnevezésük szerint Ideiglenes Intéző Bizottság és Ideiglenes Központi Bizottság) tagjairól készített életrajzokban utalunk. Feldolgozásunk során a vonatkozó szakirodalmon kívül elsősorban a Belügyminisztérium és a Magyar Néphadsereg jelentéseire támaszkodtunk.
A pályaképeket Galambos István készítette.
