Az Országházban 2019-ben rendezték meg A Mindszenty-per hetven év távlatából – Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában című nemzetközi konferenciát. A nemrégiben megjelent kötetben az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát olvashatjuk.
Az elmúlt kétezer évben folyamatosan érték támadások a kereszténységet. Mindszenty József bíboros – Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása – a sztálini Szovjetunióból irányított kelet-európai egyházüldözés szimbolikus alakjává és a hűség példájává vált. Letartóztatták a nyilasok, börtönbe küldték a kommunisták. A magyarországi helyzet kapcsán 1944-ben emlékirataiban azt írta, hogy Nyugatról és Keletről egyszerre szállt az ország fölé a barna és a vörös veszedelem. Az 56-os forradalom után tíz évig nem hagyhatta el a budapesti amerikai nagykövetség épületét.
A megszálló szovjet hadsereg támogatásával a kommunista párt az egyházakkal szemben megszorító, korlátozó intézkedéseket léptetett életbe. A hercegprímás és főpásztor társai közül többen tudatosan vállalták a rájuk váró üldöztetést.
Rákosi Mátyás kijelentette: „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat.” A kommunisták számára a legnagyobb ellenfél a magyar katolikus egyház és annak vezetője, Mindszenty lett, aki többször felemelte szavát a diktatúrával szemben, védte az egyházat, tiltakozott a németek kitelepítése, a hitélet ellehetetlenítése, az egyházi iskolák államosítása miatt. „A kötet Mindszenty prímás mellett nemcsak a szovjeturalom alá került közép- és kelet-európai nemzetek hitvalló pásztorainak állít emléket, hanem azoknak a magyar protestáns és katolikus püspököknek is, akikre talán kisebb figyelem irányult, de akiknek ugyanúgy szembe kellett nézniük a vallásellenes rendszer támadásaival” – olvasható Erdő Péter bíboros bevezetőjében.
A szerkesztők a tanulmányokat három tematikus egységben adják közre. Az első rész Mindszenty József személyére és perére összpontosít.
A hercegprímást az esztergomi palotából 1948. december 26-án hurcolták el a köztársaság ellen irányuló összeesküvés, kémkedés, a királyság magyarországi visszaállítására irányuló szervezkedés és valutaüzérkedés vádjával.
Az Andrássy út 60.-ban még aznap megkezdték kínvallatását. A meggyötört hercegprímás szignálta az előre elkészített jegyzőkönyvet, de minden oldalra odaírta: c. f., ami latinul annyit tesz, kényszer hatására cselekedett. Időbe telt, míg a kommunisták rájöttek a jelentésére. Az 1945 utáni koncepciós perek közül az övé váltotta ki a legnagyobb nemzetközi visszhangot. Már a per idején tömegtüntetéseket tartottak Párizsban a főpap mellett, s miután főbüntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, több vezető politikus is fölemelte szavát érte.
A kötet második része a közép- és kelet-európai főpaptársak sorsába enged bepillantást.
Miután a megszálló szovjet hadsereget maga mögött tudó kommunista párt sikeresen leszámolt politikai ellenfeleivel, 1948-ban ellenségként már csak az egyházak maradtak talpon.
Mindszenty volt az első, akit bíborosként fogtak perbe, ami része volt a szovjet befolyási övezethez tartozó országokban megrendezett főpapi kirakatper-sorozatnak. A cél mindenhol ugyanaz volt: a hívek megfélemlítése, az egyház megsemmisítése, bizonyítandó, hogy a hatalom bármit megtehet – Csehszlovákiától Jugoszláviáig.
A harmadik részben a magyarországi egyházüldözés során meghurcolt egyházi vezetők sorsáról szóló tanulmányok kaptak helyet. Többek között megismerhetjük az Ordass Lajos evangélikus püspök és Grősz József kalocsai érsek ellen folytatott koncepciós pereket. A kötetben Latorczai János úgy fogalmaz, hogy „jelenleg is a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása. A Föld hatvanöt országában közel négyszázmillió kereszténynek van veszélyben a testi épsége, a vagyona, nem egy helyen az élete is.”
(Célkeresztben – Mindszenty József pere és a szovjet blokk főpásztorainak meghurcolása. Szerk.: Fejérdy András és Wirthné Diera Bernadett. Nemzeti Emlékezet Bizottsága–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022, 586 oldal. Ára: 5900 forint)
Forrás, illetve teljes cikk elolvasható itt: „Róma kapálózhat" (Magyar Nemzet Lugas melléklete, 2022.09.17.)
Kapcsolódó tartalom:
_________________________________________________________________________________________________
A Cimkék alatti KÖNYCÍMRE KATTINTVA valamennyi, a kötettel kapcsolatos sajtómegjelenés elolvasható!
