Ordass Lajos evangélikus püspök 1948-as, valamint 1956–1957-es naplóját könyv formájában 2021 végén vehették kézbe az olvasók. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Luther Kiadó és az Ordass Lajos Alapítvány közös gondozásában megjelent kötetet 2022. március 9-én mutatták be Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházában. A pódium-beszélgetésen Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Isó Gergely, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos munkatársa, a kötet szerkesztője; Mirák Katalin, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnöke, a kötet lektora és tanulmányszerzője; valamint Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, a kötet lektora vettek részt ifj. Zászkaliczky Pálnak, az Ordass Lajos Alapítvány kuratóriumi elnökének moderálása mellett.
Soós Viktor Attila, Mirák Katalin, Fabiny Tamás, Isó Gergely, ifj. Zászkaliczky Pál. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár
Mint ifj. Zászkaliczky Pál bevezetőjéből kiderült, Ordass Lajos élete végéig naplót írt. A kötetek Ordass halála után Dedinszky Gyulához és Ordass Zsuzsannához, azaz az elhunyt püspök vejéhez és lányához kerültek, akik a nagybörzsönyi templom padlásán, törmelék alatt rejtették el a kéziratot, majd innen elővéve tudták az Ordass Lajos Alapítványnak ajándékozni, amikor már nem kell titkolni a létezését.
Isó Gergely elmondása szerint az 544 oldalas könyv gerincét – mintegy 340 oldalt – a jegyzetelt naplók adják. A kötet szerkesztője szerint a most kiadott naplók a teljes kéziratnak csak egy töredékét teszik ki, azonban sikerült az egyház- és köztörténeti szempontból egyaránt legfontosabb évek anyagát közreadni. A történész azt is elmondta, hogy az ellenséges közegben helytálló, aktív püspöki szolgálatát töltő Ordass kiváló stílusban, jól követhető gondolatmenettel, keresetlen őszinteséggel megfogalmazott önéletírása már akkor lebilincselte, amikor 2013-ban először találkozott vele. Isó Gergely szerint a napló olvasása felér egy igehirdetés meghallgatásával, így a naplóval folytatott munka számára hiterősítő hatással is járt. A forrásközlés hátterét Mirák Katalin tanulmánya adja meg, amelyet állambiztonsági iratok nyomán írt meg. Mint kiderült, bár Ordasst egész életében megfigyelte a pártállam, mégsem maradt fenn önálló dosszié róla, s a különböző helyeken található jelentések összegyűjtése önálló kutatómunkát igényelt. A kötethez egy mintegy 800 nevet tartalmazó annotált névmutató is készült, valamint jelentős fényképanyagot is közreadtak a könyv végén.
Mirák Katalin, Fabiny Tamás, Isó Gergely, ifj. Zászkaliczky Pál. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár
Fabiny Tamás elmondta, hogy valóságos helyszíni közvetítésként hatott számára a napló elolvasása, amelyben megelevenedett a korabeli egyházpolitika. Hozzátette azt is, hogy Ordass határozottan és élesen fogalmaz, ami rendkívül személyessé teszi a naplót. Nagyon érdekesnek tartotta a gyülekezeti szolgálatról szóló bejegyzéseket is, amelyek elsősorban a Deák téri templom körüli teendőket jelentették. Fabiny Tamás azt is hangsúlyozta a beszélgetés folyamán, hogy Ordass Lajos egész életét az idehirdetés határozta meg, minden más tevékenységét ez alá rendelte. Prédikációi mellett a naplót is érdemes felhasználni a lelkészképzésben, mivel morálisan rendkívül sokat lehet tanulni Ordass magatartásából és helytállásából.
Soós Viktor Attila az isteni kegyelem megnyilvánulásának nevezte, hogy a magyar történelmi egyházak élén olyan formátumú emberek álltak a megpróbáltatások idején, mint Ordass Lajos, Mindszenty József vagy Ravasz László. Bár az egyházaknak különböző típusú kihívásokkal kellett megküzdeniük, mégis lehet kapcsolódási pontokat találni. Hozzátette, Ordass naplójának bejegyzései olyan ismereteket tartalmaznak a pártállam és az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőivel folytatott tárgyalásokról, amelyeket levéltári aktákban szinte lehetetlen megtalálni. A napló tehát fontos és megkerülhetetlen forrás politikatörténeti szempontból is.
Mirák Katalin, Fabiny Tamás, Isó Gergely, ifj. Zászkaliczky Pál. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár
Mirák Katalin szerint a személyesség különösen fontossá tudja tenni a napló műfaját. Ordass magáncélra írt naplóját is egyfajta belső mérce alapján írta meg, s bár személyesebbek más közéleti írásainál, nem különbözik azoktól szellemiségük, nem az derül ki belőle, hogy más művei valamiféle álarc mögött íródtak volna. Sokat megtudunk a kötetből Ordass egészségi állapotának változásairól is. Érdekes módon ezek nem panaszkodásként hatnak, hanem aggódásként arra vonatkozóan, hogy el tudja-e látni problémái miatt másnapi szolgálatát?
Az est folyamán a napló több részletét is felolvasták a közönség számára, melyek alátámasztották a beszélgetés során elhangzott dicsérő szavakat. A szervezők elmondása szerint a könyvbemutatóról készült videót hamarosan meg lehet tekinteni online.
A kötet megjelenési adatai: Ordass Lajos: Naplóm. Ordass Lajos evangélikus püspök naplófeljegyzései 1948, 1956–1957. Szerk.: Isó Gergely. Budapest, Luther Kiadó – Nemzeti Emlékezet Bizottsága – Ordass Lajos Alapítvány, 2021. Elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján ide, a Luther Kiadó honlapján pedig ide kattintva.
Forrás:
Kapcsolódó tartalom:
