Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. Az ujkor.hu történelmi internetes portál ebből az alkalomból olyan szabadon hozzáférhető magyar nyelvű online adatbázisokat ajánl olvasói figyelmébe, amelyek segítségével a kommunista és a náci diktatúrák magyar áldozatainak, üldözötteinek története is kutatható. (ujkor.hu)
A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja
Augusztus 23-án Európa-szerte a 20. századi totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeznek. Az emléknap létrehozásának gondolata 2008 júniusában, az Európa lelkiismerete és a kommunizmus címmel megrendezett prágai nemzetközi konferencián fogalmazódott meg. A tanácskozás résztvevői azt javasolták, hogy augusztus 23-án közös európai emléknap tisztelegjen a totalitárius rendszerek áldozatai előtt.
A dátumválasztás nem véletlen. A náci Németország és a kommunista Szovjetunió képviselői 1939. augusztus 23-án írták alá Moszkvában a Molotov–Ribbentrop-paktumként ismert német–szovjet megnemtámadási szerződést. A megállapodáshoz csatolt titkos kiegészítő jegyzőkönyv érdekszférákra osztotta Kelet-Közép-Európa jelentős részét. A szerződés megkötését hamarosan Lengyelország német, majd szovjet megtámadása követte, így az közvetlenül hozzájárult a második világháború kirobbanásához.
Az Európai Parlament 2009 áprilisában nyilvánította augusztus 23-át a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak európai emléknapjává. Az ebben a formában 2011 óta megtartott megemlékezés a totalitárius diktatúrák különböző formáinak áldozatai előtt tiszteleg.
A totalitárius rendszer olyan politikai berendezkedés, amely nem elégszik meg a politikai hatalom birtoklásával, hanem a társadalom és az egyén életének valamennyi területét ellenőrzése alá kívánja vonni. Magyarország 20. századi történelmében a kommunista és a nemzetiszocialista diktatúra egyaránt jelen volt. A Tanácsköztársaság 1919-es uralmát 1944–1945-ben a nyilas diktatúra követte, 1949 és 1989 között pedig kommunista egypártrendszer működött az országban.
Az áldozatok számának meghatározása már önmagában sem egyszerű. A totalitárius rendszerek nemcsak azokat tették áldozattá, akiket meggyilkoltak vagy kivégeztek. Ide sorolhatók a deportáltak, a kényszermunkára hurcoltak, a bebörtönzöttek, az internáltak, a kitelepítettek, az állásuktól vagy vagyonuktól megfosztottak, valamint a politikai, faji, vallási vagy társadalmi alapon üldözöttek is.
A milliós nagyságrendű adatok mögött azonban minden esetben egyéni sorsok húzódnak meg. Az emlékezést és a családi múlt feltárását ma már számos online adatbázis segíti. Ezek közül mutatunk be néhányat.
I. A kommunista diktatúra áldozatai és üldözöttei
Szovjetunióba elhurcoltak
A Magyar Nemzeti Levéltár Szovjetunióba elhurcoltak című gyűjtőoldala a szovjet fogságba került magyarok kutatásának egyik legfontosabb online kiindulópontja. A felület több különálló adatbázist fog össze.
Közülük a legnagyobb a szovjet táborok magyar foglyainak közel 682 ezer nyilvántartó kartonját tartalmazza. Az egyes rekordokhoz sok esetben az eredeti, orosz nyelvű dokumentum digitális másolata is kapcsolódik. A gyűjtemény emellett a GULAG- és GUPVI-táborokban fogva tartott, illetve ott elhunyt magyarokra vonatkozó további adatbázisokat is tartalmaz.
A nyilvántartásokban név, születési hely és idő, valamint más személyes adatok alapján lehet keresni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a neveket annak idején cirill betűkkel, hallás után rögzíthették, majd később ismét latin betűkre írták át. Emiatt ugyanaz a személy többféle névalakban is szerepelhet, így eredménytelen keresés esetén érdemes a név különböző változataival is próbálkozni.
GULAG–GUPVI fogolyadatbázis
Az Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet honlapján 2026 óta érhető el egy validált GULAG–GUPVI fogolyadatbázis. A közel ötvenezer rekordot tartalmazó gyűjtemény elsősorban a szovjet fogságba került magyar és kárpátaljai személyek adatait dolgozza fel.
Az adatbázis az MNL gyűjteményével párhuzamosan is használható. Mivel az egyes intézmények eltérő forrásokat dolgozhatnak fel, egy személyre több adatbázisban is célszerű rákeresni.
Perek ’56
A Perek ’56 adatbázis az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorló eljárásokat mutatja be. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség együttműködésével létrehozott felületen 231 kivégzett, valamint az érintett perekben eljárás alá vont több mint 650 további személy sorsa követhető nyomon.
Az adatbázisban rá lehet keresni a vádlottakra, az egyes perekre, továbbá a nyomozókra, ügyészekre és bírókra is. A személyi adatlapok és perleírások segítségével így az áldozatok története mellett a megtorlás intézményi működése is vizsgálható.
A Nemzeti Gyászpark adatbázisa
A Rákoskeresztúri új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a kommunista diktatúra megtorlásainak egyik legfontosabb magyarországi emlékhelye. A Nemzeti Örökség Intézete által működtetett Hol sírjaik homorultak című adatbázis a parcellákban eltemetett emberek történetét és nyughelyét mutatja be.
A gyűjteményben csaknem 1200, a kommunista diktatúra idején kivégzett vagy fogságban elhunyt személy életrajza található meg. Az adatbázis nem kizárólag az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozataira terjed ki, hanem a korábbi politikai perek és kivégzések érintettjeire is.
Recsk és a „magyar gulág”
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Recsk – kényszermunkatábor, 1950–1953 című tematikus oldala a Rákosi-diktatúra leghírhedtebb magyarországi internálótáborát mutatja be. A gyűjteményből megismerhetjük az internálás rendszerét, a tábor történetét, a fogvatartottak életkörülményeit és az őrszemélyzet működését.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága által létrehozott Magyar gulág oldal ennél szélesebb körű áttekintést nyújt. Recsk mellett a hortobágyi és nagykunsági zárt táborokat, valamint a magyarországi internálás rendszerét is bemutatja. Táborleírások, térképek, fényképek, dokumentumok és személyes történetek segítik a korszak megismerését.
Az ÁBTL Jeltelenül című emlékoldala pedig a diktatúra következtében kivégzett, fogságban meghalt vagy jeltelen sírokba temetett áldozatok történeteit gyűjti össze. A folyamatosan bővülő adatbázis az életrajzok mellett fényképeket és a nyughelyekre vonatkozó adatokat is közöl.
II. A náci diktatúra és a holokauszt áldozatai
A Holokauszt Emlékközpont áldozati adatbázisa
A magyar holokauszt áldozatainak kutatásához a legfontosabb hazai kiindulópontot a Holokauszt Emlékközpont Azonosított áldozatok című adatbázisa jelenti.
A NEVEK adatbázis alapját jelentős részben az 1945 és 1950 között lefolytatott holttá nyilvánítási eljárások közzétett adatai képezik. Ezek azonban a tényleges veszteségeknek csak egy részét fedik le. A Páva utcai emlékfalon jelenleg mintegy 180 ezer azonosított áldozat neve szerepel, miközben a magyar holokauszt halálos áldozatainak száma ennek többszöröse volt. A névgyűjtés ezért napjainkban is folytatódik.
Az adatbázis hiányossága nem az elvégzett munka elégtelenségét jelzi, hanem azt, hogy a források megsemmisülése és az áldozatok egész családjainak elpusztítása miatt sok esetben nem maradt senki, aki a hiányzó adatokat közölhette volna.
DEGOB-jegyzőkönyvek
A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság adatbázisa a holokauszt-túlélők vallomásainak egyik legnagyobb online gyűjteménye. A DEGOB munkatársai 1945–1946-ban mintegy ötezer hazatérő deportálttal készítettek jegyzőkönyvet. Ezek közül több mint 3500 teljes szövege és digitalizált eredetije érhető el a honlapon, túlnyomórészt magyar nyelven.
A jegyzőkönyvekben személynevek, települések, gettók, gyűjtőtáborok, koncentrációs táborok és témakörök alapján lehet keresni. Bár elsősorban túlélői adatbázisról van szó, a vallomásokban számos meggyilkolt vagy eltűnt családtag, ismerős és fogolytárs neve is szerepel. A gyűjtemény ezért családtörténeti és helytörténeti kutatáshoz egyaránt nélkülözhetetlen.
Digitális Roma Levéltár
A náci és nyilas üldöztetés roma áldozatainak kutatásához a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Roma Levéltára kínál alapvető forrásokat.
A gyűjteményben külön adatbázis foglalkozik az 1939 és 1945 közötti magyar roma katonai és polgári áldozatokkal, illetve a Magyarországról deportált romákkal. Emellett digitalizált iratok mutatják be a roma lakosság háború alatti üldöztetését, a diszkriminatív intézkedéseket, a munkaszolgálatot és a deportálásokat.
Az adatbázis jelentőségét növeli, hogy a roma holokauszt áldozatai a hiányos és szétszóródott források miatt más névjegyzékekben gyakran csak töredékesen jelennek meg.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár adatbázisa
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár online adatbázisa levéltári leírásokat, digitalizált dokumentumokat és különböző névjegyzékeket tartalmaz. A gyűjteményben munkaszolgálatosokra, deportáltakra, elhunytakra és eltemetett áldozatokra vonatkozó helyi listák is megtalálhatók.
A keresés során sokszor nemcsak a személy nevét, hanem a hozzá kapcsolódó települést, alakulatot, tábort vagy irattípust is érdemes megadni. A felület elsősorban levéltári forrásadatbázis, ezért használata több kutatói türelmet igényelhet, ugyanakkor olyan dokumentumokhoz is elvezethet, amelyek más gyűjteményekben nem találhatók meg.
A holokauszt Magyarországon
A holokauszt Magyarországon című digitális enciklopédia nem elsősorban személyi adatbázis, hanem tematikus forrás- és tudástár. Bemutatja többek között a gettósítást, a deportálásokat, a munkaszolgálatot, a koncentrációs táborokat, a nyilas terrort, az embermentést, valamint a zsidó és roma lakosság üldöztetését.
A felület különösen azok számára hasznos, akik egy megtalált személyes adatot történeti összefüggéseiben is szeretnének értelmezni: például megismernék egy település zsidó közösségének sorsát, egy deportálási útvonalat vagy valamely tábor történetét.
Hogyan érdemes keresni?
Egyetlen adatbázis sem tartalmazza a totalitárius diktatúrák valamennyi áldozatának és üldözöttjének a nevét. A források eltérő célból, különböző időpontokban és gyakran pontatlan személyes adatokkal készültek. Egy személy neve ráadásul többféle helyesírással, elírással, magyarosított vagy idegen nyelvű alakban is előfordulhat.
Érdemes ezért:
- több adatbázisban is elvégezni ugyanazt a keresést;
- kipróbálni a család- és utónév eltérő írásmódjait;
- a nőknél a leánykori és a házassági nevet egyaránt használni;
- név mellett születési helyre, évre vagy lakóhelyre is keresni;
- figyelembe venni a településnevek és az országhatárok változásait;
- az adatbázisban talált információkat lehetőség szerint az eredeti levéltári dokumentummal is összevetni.
Az eredménytelen keresés önmagában nem jelenti azt, hogy az adott személyt nem érte üldöztetés. Csupán azt mutatja, hogy neve az adott adatbázis jelenlegi forrásanyagában vagy az általunk használt alakban nem található meg.
A közös múlt megőrzése
Aligha van olyan magyar család, amelyet valamilyen módon ne érintettek volna a 20. századi diktatúrák, a háborúk, a deportálások, a munkaszolgálat, a szovjet fogság, az internálás vagy a politikai megtorlás. Az online adatbázisok lehetőséget teremtenek arra, hogy a történeti statisztikák mögött ismét láthatóvá váljanak az egyes emberek.
Ezek a gyűjtemények nem helyettesítik a levéltári kutatást, és nem adhatnak minden kérdésre választ. Segíthetnek azonban visszaadni az áldozatok nevét, rekonstruálni egy-egy életutat, vagy elindítani a családi múlt feltárását.
A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja arra figyelmeztet, hogy a nácizmus és a kommunizmus által okozott szenvedés nem kizárólag az érintett emberek és családok magánügye. Megőrzése közös európai felelősség: „a te múltad a mi múltunk.”
Szőts Zoltán Oszkár
