Megnyitották szerdán a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Magyar gulág – Táborvilág Magyarországon 1945–1953 elnevezésű kiállítássorozatát a kilencedik állomáson: január 26-ig a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Hajdúsági Galériájában látható.
A kiállítást a NEB a recski kényszermunkatábor létrehozásának 70. évfordulója alkalmából hozta létre még 2020-ban. Egyfajta tisztelgésként a recski, valamint a kelet-magyarországi munkatáborok áldozatainak emléke előtt. A táborokba elhurcoltak többek között vallásos embereket, a Horthy-rendszer tisztviselőit, a kommunista blokk egyesülése ellen szólókat, de egyhamar a célkeresztbe került a vidéki parasztság is. Tudósok, sportolók, művészek, korábbi politikusok, katona-rendőr és csendőrtisztek, parasztok és munkások váltak egyik pillanatról a másikra a rendszer ellenségévé.
A koronavírus-járvány korlátozásai miatt mindössze három helyszínen mutathatták be 2020-ban a tárlatot, és bár a tavaly több településre is ellátogatott, a nagy érdeklődésre tekintettel 2022-ben is tovább vándorol. A kiállítási anyaghoz kapcsolódóan készült katalógus és kisfilm is, ami a fiatalok számára is érdekes és megragadó lehet.
A gulág témakörében még most sem látunk teljesen tisztán, és ahogy az idő halad, úgy egyre nehezebb lesz tisztábban látni. – Sokan azok közül, akik tudnának mesélni az ott történtekről, még most sem tudják ezt megtenni, egyrészt mert akkor ott rájuk parancsolták a hallgatást, másrészt pedig azokat a szörnyűségeket mindinkább csak felejteni akarják maguk is. Bennünket duplán sújtott ez a szörnyű történelmi esemény, mert az oroszországi, valamint a magyarországi gulágba is vittek ki magyar és böszörményi embereket – erre emlékeztetett Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a megnyitón.
Kiss Attila polgármester | Forrás: Kiss Annamarie
A kegyetlen rendszer képe
A kiállítás szervezői fontosnak tartják az áldozatok emlékének megőrzése mellett a fiatalok ismeretének bővítését is. A fiatalok számára sok esetben a tragikus eseményekhez kapcsolódó fogalmak – olyan kifejezések, amelyeket a magyar társadalom kénytelen volt megtanulni 1945 után, így például a gulág mozaikszót vagy a malenkij robot kifejezést – ismeretlenek.
Dergán Ádám, a NEB általános főigazgató-helyettese | Forrás: Kiss Annamarie
– Bízunk benne, hogy a kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok ismeretei bővüljenek – emelte ki Dergán Ádám. A NEB általános főigazgató-helyettese egy recski túlélő gondolatait is felolvasta a vendégeknek. A mindössze néhány perces ismertető tiszta képet mutatott arról, milyen körülmények között éltek a táborokban elhurcoltak, maró őszinteséggel elevenítette fel a rendszer brutalitását. Sok más mellett ugyanezt a kérdéskört tovább tárgyalta Dergán Ádám a megnyitó utáni kerekasztal-beszélgetésen Szokolay Domokossal, a NEB hivatalának kutató-történészészével. A beszélgetésben kitértek arra a fokozatosságra, amely 1945 után, a kommunista párt hatalomra törése után volt érezhető.
Szokolay Domokos, a NEB hivatalának kutató-történésze és Dergán Ádám | Forrás: Kiss Annamarie
– A táborvilágon belül, a börtönökben és egyéb fogvatartási helyeken megnyilvánult ez. Az internáló táborok felállításakor is nagyon rosszak voltak már a körülmények, de ez még magyarázható a háborús okokkal. Az ellátás néhány deciliter leves volt, esetleg penészes kenyeret kaptak az emberek, és cserébe a munkaerejüket is felhasználták a romeltakarításban – elevenítette fel Szokolay Domokos.
A bánásmód viszont ekkor még nem feltétlenül érte el a legkegyetlenebb szintet: a nagy változás 1950-ben következett, amikor megalakult az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).
Forrás:
