Bemutatták a kárpátaljai magyarságról szóló, Küzdelem a megmaradásért (1944–2022) című könyvet, amely 1944 és 2022 közötti időszakot ölel fel. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának budapesti székházában ismertetett kötet egyébként elsőként angol nyelven jelent meg, és az Európai Unió székhelyén, Brüsszelben mutatták be 2022-ben.
Nemzedékről nemzedékre veszi át a stafétát a kárpátaljai magyar kisebbség és annak értelmisége a magyarügyekben. Sajnos nem ma kezdődött meg a kárpátaljai magyarság küzdelme – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a budapesti bemutatón. – Mindig voltak, akik vállalták a magyarság melletti kiállást. Ma sincs más feladat előttünk – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a málenkij robot, az elhurcolás, a kollektív bűnösség és a szovjetizáció jutott a kárpátaljai magyaroknak. 1944-től kezdve csak küzdelem volt az élet ezen a tájon. Ennek a küzdelemnek és helytállásnak a nyolcvan évét mutatja be a kötet.
Németh Zsolt a jelenkori események kapcsán kiemelte, hogy vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz. A jelenlegi ukrán kisebbségvédelmi törvényekből ugyanis hiányzik az, ami korábban megvolt: a kulturális autonómia, a hivatalos nyelvhasználat, a kisebbségi jogintézmény, a nemzetiségi oktatás, a helységnevek nemzetiségi használata és a szabad szimbólumhasználat.
– Határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik, de ha Ukrajna nem veszi ki a nyelvi önvédelem fegyverét az orosz elnök kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni, „nukleáris eszköz” nála marad – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Véleménye szerint: amikor akadályozzák a nyelv megjelenését az iskolai oktatásban, akkor nyelvcsere, nyelvi asszimiláció, szélsőséges esetben pedig nyelvhalál következhet be. A lingvicizmus a nyelvi diszkrimináció egyik típusa. Olyan ideológiák, cselekvési módok és struktúrák összefoglaló neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást és annak hosszú távú fenntartását segíti elő.
– A kötet megmutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak van olyan elitje, amely a magyar és az európai közélet asztalára képes ilyen komoly szakmai munkákat letenni – mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, majd hozzátette, hogy a kötet hiánypótló, hiszen a kárpátaljai magyarság XX–XXI. századi történetét mutatja be, és más kiadványoktól eltérően nemcsak 1944 és 1991 között vizsgálja a kár¬¬pátaljai magyarság életét, hanem bemutatja azt is, ami 1991 és 2022 között, Ukrajna független állammá válása után történt.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a könyvbemutatón elmondta, hogy a kötet a magyar közönségnek is új forrás, amely hitelesen ábrázolja a kárpátaljai magyarság kevésbé ismert történetét. Végig kitartottunk és kitartunk, az elhurcolások és a jogfosztások ellenére is – fogalmazott a kárpátaljai származású képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a könyvben felvázolt évtizedek igen sok nehézséggel jártak az Ukrajnában élő magyarságnak. A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy a háború árnyékában is küzdenie kell a magyarságnak a kisebbségeket megillető jogokért, a megmaradásért. Hangsúlyozta, hogy a jogszűkítések ellenére a magyarok lojális kisebbsége Ukrajnának, mégis másodrangú állampolgárként kezelik őket.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a könyv lektora beszámolt arról: a kötet készítésekor még nem tudták, hogy háború lesz Ukrajnában, így igen sajátságos, háborútól háborúig tartó időszakot ölel fel a kiadvány. Elmondta, hogy az 1944-től megkezdődő évtizedek rendkívül nehezek voltak az ott élő magyarságnak, de a mából visszatekintve ezek voltak a „boldog békeidők”.
Molnár D. Erzsébet, a kötet egyik szerzője pedig azt emelte ki, hogy a könyvben térképen is nyomon lehet követni a kárpátaljai magyarok kálváriáját, hiszen a XX. század elejétől a régió¬ban több államfordulat is végbement. Ezek közül a 1944-es hatalomváltás volt a legtragikusabb, mivel Kárpátalját ekkor egy olyan birodalom kebelezte be, amely totális alapon működött, egyéni és társadalmi jogfosztásra épült, továbbá népcsoportok fizikai megsemmisítésére is törekedett. Mindenhol a szovjet narratíva érvényesült, amelynek értelmében ¬a kárpátaljai magyarokat megbélyegzett és mᬬ¬sod¬rendű állampolgárokká minősítették.
A kötet egy másik szerzője, Váradi Natália beszámolt arról, hogy 1953-ra Kárpátalján is teljesen kiépítették a szovjet rendszert. S noha Sztálin halála után amnesztiával sokan szabadultak, és érezhető volt némi enyhülés is, de az oroszosodási folyamat egyre erőteljesebbé vált a vidéken. Mindezek hatására megváltozott a régió arculata, elszlávosították a településneveket, az intézményneveket. A hatalom pedig mindent megtett annak érdekében, hogy beolvaszthassák a magyar kisebbséget.
A kiadvány először angol nyelven jelent meg, s úgy, hogy azt a magyarokról keveset tudók is értsék. 2022. november 15-én mutatták be Brüsszelben Struggle for Survival. The Trans¬carpathian Hungarians (1944–2022) címen. A szerzők célja ugyanis az volt, hogy a nemzetközi közönség számára is érthetően, ugyanakkor tudományos igényességgel foglalja össze a kárpátaljai magyarság történetének a túlélésért és önazonosságért, politikai, nyelvi-oktatási jogokért folytatott küzdelmeinek legfontosabb, legviharosabb fordulópontjait 1944 és 2022 között. A kötet üzenete egyértelmű: a kárpátaljai magyarok a történelmi viharok ellenére a mai napig kitartottak, talpon maradtak. Különös érdekessége az, hogy valamennyi szerző a kárpátaljai magyar főiskola tanára, és a mű rendkívül nehéz időszakban született meg, hiszen röviddel annak megírása után kitört az orosz–ukrán háború, és onnantól fogva a kárpátaljai magyarság helyzete még kiszolgáltatottabbá vált.
Forrás: Megmaradni magyarként (Szabadfold.hu, 2024.01.29. Varga Attila)
Kapcsolódó tartalmak:
-
Kárpátalja, újra meg újra (Magyar Hírlap/véleménycikk, 2024.01.29.)
-
Megmaradni magyarként (Szabadfold.hu, 2024.01.29. Varga Attila)
-
Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt (pestisracok.hu, 2024.01.20.)
-
MTI-hír / Nyelvi genocídium fenyegeti a kárpátaljai magyarokat (MTI/HírTV, 2024.01.19.)
-
Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt (pestisracok.hu, 2024.01.20.)
-
MTI-hír / Nyelvi genocídium fenyegeti a kárpátaljai magyarokat (MTI/HírTV, 2024.01.19.)
