Kövér László házelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is koszorút helyezett el kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti Vértanúk terén található Nemzeti vértanúk emlékművénél. A megemlékezésen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke Brusznyai Árpád középiskolai tanár, az 1956-os forradalom után kivégzett mártír és családja életét idézte fel. (Tartalmunkat folyamatosan frissítjük)
A NEB elnöke Szólt arról, hogy a diktatúrának bárki áldozatául eshetett, köztük a meghurcoltak hozzátartozói, leszármazottai. Mint mondta, Brusznyai Árpádnak és társainak nemcsak az életét vették el, hanem megpróbálták a becsületüktől is megfosztani őket, fasisztának bélyegezni a forradalmárokat és a magyar társadalmat. Kitért arra is, Brusznyai Árpád azok közé tartozott, akik nem engedték 1956-ban, hogy elszabaduljanak az indulatok, még a kommunisták életét is védte. Hozzátette, ezért „köszönetként" az a megyei párttitkár, aki az életét neki köszönhette, 1957-ben levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, kérve, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésnél súlyosabb ítéletet hozzon. A megfélemlítés, az elrettentés, a politikai ellenfelek megbélyegzése, besározása, erkölcsi tiprása volt az 1956-os megtorlás lényege - jelentette ki. Hozzátette: ezt a bélyeget a rendszerváltásig hordozták nemcsak az elítéltek, hanem a családjuk is. Felidézte azt is, 2000-ben, Kovács Béla 1947-es elhurcolására emlékezve döntött úgy az Országgyűlés, hogy február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. Amikor Kovács Bélát elfogták és elrabolták, akkor nemcsak egy politikust hurcoltak el, hanem szimbolikusan az országot vetették fogságba - mondta.
Morvay Béla egykori kitelepített, akit kilencéves gyerekként családjával előbb Kistarcsára, majd egy hortobágyi táborba vittek, arról beszélt, mélyen beléjük égtek az ott történtek emlékei, és ezért is aggódik például a „munkásőrség" megalakulása miatt. Retro munkásőrség, holnap esetleg retro ÁVH - vetette fel.
Az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén, melyen középiskolás diákok is részt vettek, koszorút helyezett el Kövér László, Kásler Miklós mellett Áder János köztársasági elnök nevében Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor elnök és Ősi Barnabás alelnök, valamint Földváryné Kiss Réka NEB-elnök.
A Nemzeti vértanúk emlékművének talpazatán az alábbi felirat olvasható: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben". A rendezvényen elhangzott, hogy a Rákóczi Szövetség hagyományteremtő szándékkal mostantól minden év február 25-én koszorúzást rendez a tavaly - 1934 után másodszor - felavatott emlékműnél.
(MTI 2020. február 25., kedd 13:53)
Kapcsolódó tartalom:
