A kommunista diktatúra bukása és a rendszerváltozás bár nagyszerű történelmi fejlemény volt, nem szabad elfelejtenünk, hogy több millió embertársunk szegényedett el utána, veszítette el munkáját, életének kapaszkodóit – emelte ki a kommunizmus áldozatainak emléknapján Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese lapunknak adott interjújában.
A szakembert a mai magyar társadalom a kommunizmussal és Kádár-rendszerrel kapcsolatos emlékezetéről, az ügynökaktákról és arról is kérdeztük, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága milyen munkát végez annak érdekében, hogy nemzetünk sötét korszaka reálisan jelenjen meg a mai magyarok előtt.
„A mai nemzedékek egy része az 1970-es, 1980-a években volt fiatal, nekik konkrét emlékezetük van a kommunizmus, majd a rendszerváltást követő időszakról, de azok, akik 1985 után születtek, már csak hírből ismerik azt, családi történeteken keresztül például. A magyar ember olyan, hogy összehasonlít. Éppen ezért is lehet az, hogy akik megélték az 1956 előtti borzalmakat, azoknak a Kádár-korszak ahhoz képest már szebbnek, jobbnak tűnt, és a mai idősek nosztalgiával tekintenek rá. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a Kádár-rendszer egy alattomos rezsim volt, és szándékosan törekedett arra, hogy ne teremjenek hősök, ne csináljanak mártírokat, és hogy besarazza az előző hősöket” – részletezte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.
A történész-szociológust az ügynökaktákkal kapcsolatban is kérdeztük, hiszen a napi politikai kommunikációban időről időre felbukkannak az azzal kapcsolatos viták, hogy nyilvánosságra kell-e azokat hozni, egyáltalán van-e még mit nyilvánosságra hozni.
„A korabeli dokumentumokkal nagyon kell vigyázni kell, ezek az úgynevezett ügynökakták hamis mesét mondanak el. Beivódott a köztudatba, hogy ezek titkosak, az igazság azonban az, hogy bárki szabadon bemehet, és kikérheti magáról vagy a hozzátartozójáról ezeket az aktákat. De ezek szándékosan, rosszhiszeműen összeállított dokumentumcsomagok, és nagyon sokan nem tudják, hogy nem a megfigyelőkről szólnak, hanem a megfigyeltekről. Miért csináljunk még egyszer az áldozatokból még egyszer áldozatot? Ha teszem azt az én nagyszüleimet vagy az ön nagyszüleit megfigyelték, nem biztos, hogy szeretnénk nyilvánosságra hozni a hamis aktákat róluk” – zárta gondolatait a szakember. Máthé Áron ugyanakkor hangsúlyozta: az „ügynökakták” a törvényi szabályozásnak megfelelően jelenleg is elérhetőek, kutathatóak.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága egyébként azon igyekszik, hogy a korról, a korszakról reális képet közvetítsen a mai magyar társadalomnak, illetve természetesen munkájukkal, kutatásaikkal a nemzeti emlékezet megőrzéséhez akarnak hozzájárulni szervesen – fűzte hozzá.
Megtudtuk, az állambiztonsági mágnesszalagok áthozatalát a levéltárba például ez a bizottság kezdeményezte, a Magyar Hősök kötetük pedig azt a célt szolgálja, hogy benépesüljön az emlékezet a saját hőseinkkel. Ezenkívül egy több ezer életrajzot és fotókat is tartalmazó kötetet is összeállítottak, amely a kommunista hatalom birtokosairól szól, és amely az interneten is böngészgethető.
Emellett kezdeményezték az oroszokat felkeresve, hogy mintegy 680 ezer egyéni karton kerüljön át Oroszországból az Országos Levéltárba: ezekben a magyar foglyok – civileké is! – anyagai találhatók meg.
Forrás:
