A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatói arra keresik a választ, hogyan működtek a pártállami diktatúra döntéshozói a mindennapi gyakorlatban. A Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka című podcast-sorozat legújabb beszélgetése Magyarország és a Szentszék 1945 utáni kapcsolatába avatja be a hallgatót.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságát (NEB) kettős célkitűzés vezérli: hozzájárulni a kommunista diktatúra áldozatainak emléke előtti tisztelgéshez, emlékezetük méltó megőrzéséhez, és elősegíteni a magyar társadalmat ért veszteségek feltárását, a korszak generációkon át ható egyéni és kollektív traumáinak bemutatását. Kutatói arra keresik a választ, hogyan működtek a pártállami diktatúra döntéshozói a mindennapi gyakorlatban, a végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát a szovjet megszállás kezdetétől egészen a diktatúra bukásáig. A NEB külügyi munkacsoportjának havonta jelentkező, Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka című podcast-sorozata ezúttal Magyarország és a Szentszék 1945 utáni diplomáciai kapcsolatát tárgyalja.
Meddig lesz vallásszabadság?
A beszélgetés apropóját Ferenc pápa április 28–30. közötti budapesti látogatása adja, ám a podcast most is a múltra irányul: a NEB kutatói, Andreides Gábor és M. Madarász Anita a második világháború utáni egyházpolitikáról kérdezték Fejérdy András és Soós Viktor Attila egyháztörténészeket. A téma persze egy óra alatt kimeríthetetlen, ám így is átfogó képet kaphatunk a kommunista ideológia kiépüléséről, az egyházellenes propagandáról, titkos üzenetek kézbesítéséről és a politikai rendőrség működéséről, egységéről és belső széthúzásról – a békepapokról –, a Szentszék keleti politikájáról és Kádár János vatikáni látogatásáról.
Kontinensünkön 1917-től, a bolsevik Oroszország, majd a Szovjetunió születésétől megveti lábát, és egyre nagyobb teret nyer a kommunista diktatúra, így már a két világháború között felmerül a kérdés: meddig biztosítható a vallásszabadság? Az aggodalmas tekintetek ekkoriban a katolikusok által ritkábban lakott keleti övezetre irányulnak, a második világháborút követően azonban több katolikus többségű ország – konkrétan Közép-Európa katolikus sávja – szovjet ellenőrzés alá kerül. Fejérdy András felidézi, amikor Sztálintól megkérdezték, mit gondol a vallásszabadságról, a diktátor azt felelte, hogy tisztában van a nép vallásos beállítottságával, de a katolikus egyház nemzetközi szervezet, működése tehát nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Szovjetunió számra.
A diktatúra blokkol
Magyarországon 1948 nyarára kiépült az egypártrendszer, de a folyamat részeként már 1945-től kezdve számos korlátozó intézkedés szűkíti a mozgásteret. Az egyházi iskolák államosításával megszűnt az egyházak autonómiája, a vízválasztó mégis az volt, amikor 1948 decemberében letartóztatták Mindszenty József esztergomi érseket. Innentől nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista párt bármit megtehet. Soós Viktor Attila arra is emlékeztet, hogy a közvéleményt ugyan sokkolta a hír, XII. Piusz pápa többször határozottan kiállt Mindszenty mellett, de 1949 februárjában a nemzetközi nyomás ellenére is életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a magyar főpapot. A Magyar Katolikus Egyház belső életét gyakorlatilag blokkolta, hogy kapcsolatai a Szentszékkel megszakadtak, a változás a hívek hétköznapi életére is hatással volt, hiszen számtalan egzisztenciális kérdés – például házassági ügy, felmentés – megoldatlan maradt.
Hogyan reagált a közvélemény a változásokra? A kor vissza-visszatérő szlogenjei XII. Piuszt politikai ellenfélként, a burzsoázia képviselőjeként, a nyugati kapitalista rendszer ügynökeként írják le. Az egypárti kormányzat azzal érvel, hogy a pápa a Magyar Katolikus Egyházon keresztül jogtalanul avatkozik be a magyar állam belügyeibe, a propaganda azt szajkózza, hogy a szentszéki kapcsolatok megszakításával az ország szuverenitását védik. A kialakult helyzetre friss szellemmel reagál XXIII. János pápa, aki az idők jeleként tekintett a nemzetközi politikai viszonyokra, és szokatlanul új válaszokat adott a felmerülő problémákra. Az 1962 és 1965 közötti II. vatikáni zsinat úgy fogalmazta újra a katolikus tanítást, hogy a korábbi, modern világgal szemben bizalmatlan, elhárító és elzárkózó magatartás helyett a párbeszédre kerüljön a hangsúly. A változások a katolikus egyházon belül is megmutatkoztak: a XIX. század végére megszilárduló, hierarchikus önfelfogást egy közösségibb és decentralizáltabb, a helyi viszonyokat sokkal inkább figyelembe vevő struktúra követi.
Ugyanekkor Kádár János érdeke is azt diktálja, hogy változtasson az egyházpolitikáján. Neki az 1956 utáni elszigeteltségből való kilépést jelenthette a közeledés, ez tehát az oka annak, hogy a szocialista kormány 1964-ben megállapodást köt a Szentszékkel, egyben elismeri, hogy a Katolikus Egyház egyetemes, így a Szentszéknek igenis van keresnivalója a magyar egyházi életben. A tárgyalások szellemisége a másik részről egyetlen mondatban megragadható: a Szentszék álláspontja szerint ahhoz, hogy a fogvatartottal beszélni lehessen, először a fogvatartóval kell szóba állni. A dialógus fenntartása a következő évtizedekben azt a célt szolgálta, hogy lehetőség szerint tágítsanak a Magyar Katolikus Egyház mozgásterén. A rendszerváltozás idején aztán felgyorsulnak az események, helyreáll a Szentszékkel a diplomáciai kapcsolat, és ennek részeként helyreáll a vallásszabadság is Magyarországon.
Nyomozás a múltunk után
A NEB külügyi munkacsoportjának podcast-sorozata a napokban még egy témával, az 1945 utáni magyar-német kapcsolatok ismertetésével jelentkezett A berlini csodától a berlini fal leomlásáig címmel. A két szomszédvár, Magyarország és Ausztria 1945 utáni kapcsolatait tárgyaló márciusi felvételből – https://open.spotify.com/episode/0H4l7iYpKus8ho3EfMNOSY – többek közt az is kiderül, hogy az ismert „K und K” megnevezés nem csak „császári és királyiként” fordítható. A következő hónapokban Magyarország 1945 utáni francia, olasz, angolszász és svéd, kapcsolatai kerülnek terítékre a Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka című podcastban, valamint szó lesz az 1968-as prágai tavaszról és az 1956-os magyar–szovjet viszony alakulásáról is.
Ferenc pápa 2023. április 28–30. közötti magyarországi látogatása alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Külügyi munkacsoportjának beszélgetése ezúttal Magyarország és a Szentszék 1945 utáni kapcsolatára, az elmúlt évtizedekben felmerült problémákra, azokra született megoldásokra, illetve megoldási javaslatokra, valamint a két fél között megvalósult (eredményes) tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt.
A beszélgetés vendégei: Fejérdy András történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, valamint Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízott oktatója.
Kérdező: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a Külügyi munkacsoport tagjai.
Forrás: A diktatúra hagyatéka – Magyarország és a Szentszék viszonya 1945 után + podcast
