Sorozatot indított az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembe szálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök - Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.
A legfrissebb műsorok találhatóak meg az összesítő oldalunk elején.
Magyar hősök: Weishauss Aladár – persona non grata egy életen át
A második világháború után Magyarországon megrendezett első kirakatper-sorozat, a Magyar Közösség-ügy vádlottjai közül egy személy első ránézésre kilóg a sorból. Weisshaus Aladár a magyar baloldal egyik meghatározó alakja volt, valójában azonban több eszmei kötelék fűzte a magyar érdekek védelmére létrehozott titkos társaság, a Magyar Testvéri Közösség tagjaihoz, mint Moszkvából irányított kommunista „elvtársaihoz”.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Papp Simon – világhírtől a kommunisták börtönéig
Papp Simon kőolaj után kutatva bejárta a fél világot, de hazatért, hogy a hazai kőolajipar egyik megalapítója legyen. 1944-ben megakadályozta a zalai olajmezők teljes kiuzsorázását, ennek ellenére a kommunisták elítélték és bebörtönözték.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Kudar Lajos – szemben a Gestapóval”
Halálának pontos körülményei nem ismertek, holtteste soha nem került elő. Vitéz Kudar Lajos a magyar nemzeti ellenállás egyik alig ismert embermentő mártírja.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Kriszten Rafael – a „reakció élharcosa”
„Te pucér Krisztus, hol hagytad az ingedet?” – kérdezte az egyik őr Kriszten Ferenc Rafael atyától, az újhatvani ferences kolostor egykori házfőnökétől, miután a pátert és rendtársait az ügyükben hozott elsőfokú ítélet meghozatalát követően átszállították a váci börtönbe. Vélhetően az ekkor a hideg idő ellenére viselt hiányos öltözet is hozzájárult ahhoz, hogy a szerzetes élete néhány hónappal később rabkórházban ért véget.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Gulyás Lajos – vasalt nadrággal a bitófa alá
A véleményéért mindig bátran kiálló Gulyás Lajos református lelkész volt az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás egyetlen olyan határainkon belüli egyházi áldozata, akit jogerős bírósági ítélettel végeztek ki.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Bakajsza József – embermentés szovjetitatással
Kárpátalja szovjet megszállásának kezdetén, 1944 őszén szinte valamennyi magyarok által lakott települést érintette a régió egyik legnagyobb 20. századi tragédiája, a málenkij robot. Van azonban egy kis község az Ungvári járásban, Gálocs, ahonnan Bakajsza József községi bírónak köszönhetően a szovjetek senkit sem vittek „kis munkára”.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Honti Ilona – míg a bitófa el nem választ
Brusznyai Árpádné Honti Ilona egyike volt azok forradalmárfeleségeknek, akiknek az 1956-os megtorlás során meghurcolt és kivégzett férjük távollétében, a kétségbeejtő helyzet ellenére édesanyaként helyt kellett állniuk.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Krassó György – az örök forradalmár
Az 1956-os forradalom idején a felkelőkhöz csatlakozott, majd a megtorlás során bebörtönzött, a Kádár-korszakban többször is meghurcolt Krassó György létezésével, minden cselekedetével tagadta a fennálló hatalmat, és egészen haláláig őrizte a forradalom örökségét.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Szobonya Zoltán – „a kulákok védőszentje”
Szobonya Zoltán életútja tökéletes lenyomata az 1944 és 1956 közötti magyar történelemnek. Szépen indult pályafutását először a háború és a hadifogság, másodszor a kiépülő, harmadszor a visszarendeződő kommunista diktatúra törte derékba.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
.
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Soos Géza – a magyar Wallenberg
„1944. július 10. SOOS.” Raoul Wallenberg naptárának bejegyzése arról tanúskodik, hogy a svéd diplomata legelső útjainak egyike Soos Gézához vezetett. Látszólag egy, a német megszállást követően is hivatalában maradó egyszerű külügyminisztériumi osztályvezetőhöz, a feleségével negyedik gyermeküket váró, elkötelezett református ifjúsági vezetőhöz. De Wallenberg valójában az egyik legfontosabb hazai ellenállási szervezet egyik kulcsfigurájával, a zsidómentő akciók meghatározó személyiségével vette fel a kapcsolatot.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Horváth Mihály – szerb szomszédok megmentője
Magyarország déli vármegyéit 1918 őszén megszállta a szerb királyi hadsereg. A megszállást követő „pacifikálás” időszakában számos halállal végződő eset mutatta, hogy a nemzetiségek nem sok jóra számíthatnak a szerb uralomtól.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Benkő Zoltán – a recski rekorder
„Az utolsó fél évszázadban az embernek becsületesnek maradnia a saját és családja állandó kárára, mondhatni vesztére, nem volt éppen könnyű feladat. Benkő ennek a feladatnak játékossága mellett páratlan könnyedséggel és természetességgel felelt meg” – írta egykori recski rabtársáról, Benkő Zoltánról Faludy György. Benkő életútja egy nemzedék sorsának lenyomata. Egy tehetséges, szépreményű és cselekvőképes értelmiségi generációnak volt a tagja, amelynek a megérdemelt lehetőségek helyett a 20. századi magyar történelem sorscsapásai jutottak osztályrészül. Életéből „csak” éppen az agyonlövés és felakasztás maradt ki – ahogy azt később tréfásan megjegyezte.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Arany A. László – Mindszenty szlovákiai „szövetségese”
A második világháború befejezése után kezdetét vette a szlovákiai magyar kisebbség történetének legnehezebb időszaka. Ám ezekben az években is voltak olyanok, akik a közösség sorsa iránt érzett felelősségtől vezérelve egyénileg vagy szervezett formában szembeszálltak az új formát öltő embertelenséggel. A tucatnyi kezdeményezés közül a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség volt a legszervezettebb és legtovább működő illegális mozgalom, amelynek vezetője 1946 tavaszán Arany Adalbert László lett.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Sándor István – Egy élet a munkásokért és a fiatalokért
„Jöjjön el a Te országod közénk, a gyárakba, a családokba” – hangzott el nap mint nap Sándor István munkakezdés előtti, kollégáival közösen elmondott imájában. A nyomdászként és gyári dolgozóként is helytálló szalézi szerzetes a nehéz sorsú fiatalok nevelésére tette fel az életét, a kommunista hatalom mégis ellenségként tekintett rá, és nem kegyelmezett neki.
A teljes életpályaismertető olvasható, meghallgatható itt
___________________________________________________________________
Magyar hősök: Járosi Andor – a kolozsvári őrangyal
Járosi Andor a vészkorszak idején kolozsvári zsidó honfitársait és azok gyermekeit bújtatta, mentette – kijátszva a kincses várost 1944. március 27-én megszálló németek éberségét. Élete során az evangélikus lelkész, esperes Márton Áron római katolikus püspökhöz hasonló bátor magatartást tanúsított. Fél év múltán, 1944. október második hetében a szovjetek benyomultak Kolozsvárra, ekkor Járosit ötezer magyar férfi társával együtt a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan sohasem tért haza.
