Nemzetközi tudományos konferenciákkal emlékeztek meg december 20-án, Beregszászon arról, hogy Kárpátalja magyar férfi- és német lakosságát 1944 novemberében sztálini lágerekbe hurcolták. Az eseményen jelen volt Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese és Ötvös István, a NEB tagja is.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán A kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Közép-Kelet-Európában címmel a Lehoczky Tivadar Intézet szervezésében tartott rendezvény nyitóelőadásában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy tavaly a kormány korábbi döntése alapján országszerte és a Kárpát-medencében is sok helyen megemlékeztek a vészkorszak áldozatairól.
Számos konferencia, emlékműavatás és személyes visszaemlékezések sora figyelmeztet bennünket arra, hogy ami 70 esztendővel ezelőtt történt, nem ismétlődhet meg soha - mutatott rá. Hozzátette: „eljött az ideje annak is, hogy kimondjuk, ha a soá hetven esztendővel ezelőtt történt borzalmainak feldolgozása nem lehet vita tárgya, akkor az sem, hogy a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra, valamint annak egyenes következménye, a Gupvi-Gulag diktatúrájának tombolása, százmilliók szenvedése és halála sem lehet az. A mi feladatunk, hogy egyformán emlékezzünk a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatára, váljanak azok mártírokká a barna vagy a vörös elnyomás alatt." Kiemelte: „közös feladatunk és felelősségünk múltunk feldolgozása, halottaink és hőseink emlékének ápolása".
A kormány a célja 2015 Gulag-emlékévvé történő nyilvánításával az is, hogy az emlékezetpolitika eszközével hozzájáruljon a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez, egészséges önbecsülésének kimunkálásához, ezáltal lelki egészségének megőrzéséhez - fogalmazott Latorcai Csaba.
A kárpátaljai magyarság 1944-es tragédiájára történő megemlékezések szombaton Szolyván, a sztálini terror magyar és német áldozatainak emlékparkjában folytatódnak.
