Díjkiosztóval egybekötött konferenciát rendezett az 1956-os forradalom vidéki eseményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2017. november 21-én a Múzeum körúton, a Kari könyvtárban. Az eseményt Borsodi Csaba, a kar dékánja és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke nyitotta meg.
Varga Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK) előadásában az 1956-os forradalom falusi eseményei értelmezésének agrártörténeti hátteréről beszélt. Kiemelte, hogy ezzel a témával azért sem foglalkoztak eddig a kutatók, mert feldolgozásához mélységében kell ismerni az adott helyi közösség történetét a második világháborúig visszamenőleg, amely megnehezíti a munkát. Borsodi Csaba dékán, a Történeti Intézet igazgatója (ELTE BTK) az 1945 utáni felsőoktatás és a forradalom történetének kutatásmódszertani kérdéseit tárgyalta az ELTE példáján. A felsőoktatás átalakítását ismertetve többek között beszélt a szovjet minta alapján létrejött munkástanfolyamokról, a kommunisták befolyásszerzéséről és az egyetemeken létesült katonai tanszékekről, amelyeknek köszönhetően igen jól képzett fiatalokból verbuválódott az 1956-os nemzetőrség.
Szakolczai Attila, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa a vidék szerepéről beszélt a forradalom átmeneti győzelmében, amelyet a szakmával egyetértve 1956. október 28-ra tett. Véleménye szerint ez az átmeneti győzelem egy új irányt, átmenetet jelentett valamely más politikai rendszerbe, amely a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia valamifajta együttes érvényesülését jelenthette. Galambos István, a NEB tudományos kutatója a várpalotai bányászok, rendőrök és katonák 1956-os szerepéről beszélt kutatásmódszertani tapasztalatai alapján. A valós események feltárásában nehézséget jelent, hogy a fennmaradt peranyagok még önmaguknak is ellenmondó állításokat tartalmaznak. A történtek rekonstruálásában nagy segítséget jelentenek az alakulatjelentések, amelyekből a várpalotai forradalmi tanács három választására is fény derült.
A kávészünet után következett az ELTE és a NEB 1956-os diákpályázatának eredményhirdetése és díjátadója. Az első három helyezett ezután ismertette előadásában kutatási eredményeit. Andrásfalvy Csenge Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem magyar–történelem szakos hallgatója egy tizenéves lány által írott, néhány oldalas naplóról beszélt; annak szerzőjével volt alkalma beszélgetni is, illetve összehasonlította azt egy másik pécsi 1956-os naplóval. Kalocsai Dóra (ELTE BTK) egy budapesti és egy sátoraljaújhelyi ’56-os élettörténetet hasonlított össze. Szelepcsényi Ernő és Zsámbokréty Zénó életútjának vizsgálatába bevonta az 1956 előtti és utáni időszakot is. Baumann Fruzsina Katalin (ELTE BTK) egy 1956-ban tizenéves fiú, Balás Béla (Beton atya) nyugalmazott kaposvári megyéspüspök szemszögéből vizsgálta a 61 évvel ezelőtti budapesti eseményeket. A Balás Bélával készített interjúsorozatát 2015-ben kezdte meg, és tervezi a kutatás folytatását is.
Az utolsó szekció Földváryné Kiss Réka - a jánoshalmi Szobonya Zoltán peréről szóló - előadásával kezdődött. A NEB elnöke kiemelte, hogy Szobonya egy ki nem teljesedett életpályát futott be, majd 1956-ban „klasszikus rendpárti forradalmárként” a helyi forradalmi bizottság titkára lett. A konferencia címéül választott idézet – „Hajthatatlanul vallott elvekkel áll a bírósággal szemben” – Szobonya bírósági tárgyalásán hangzott el vádlói részéről, akik a kádári megtorló gépezet részeként Szobonyára a jánoshalmaiak perében a politikai felelős szerepét osztották. Kovács Ilona, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának főlevéltárosa a debreceni megtorlás történetéből hozott epizódokat. A városban a jogi keretek között történő letartóztatási hullám 1957 január-februárjában kezdődött. Az első peres eljárást Buda Ferenc és Vas László ellen indították; három forradalmi témájú vers és ezek nyilvános felolvasása volt a vád.
Kis József, az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese a borsodi megtorlásról beszélt részletesen. Többek között ismertette az országban az első halálbüntetés végrehajtásával végződő statáriális eljárást, a miskolci Soltész József perét. Kitért a letartóztatásokra és a rendőrségi túlkapásokra, illetve az ózdi lincselési perekre is. A konferencia záró előadását Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató-helyettese tartotta, prezentációjában részletes statisztikai adatokkal mutatta be az MNL és a NEB együttműködésében folytatott, az 1956-os megtorló pereket számba vevő és feldolgozó nagyszabású kutatási projekt részeredményeit.
(Erdős Kristóf történésznek, a NEB Hivatala tudományos kutatójának összefoglalója az eseményről)
Kapcsolódó tartalom:
