Nyughelyük ismeretlen. A kommunista diktatúra idején jeltelen sírba temetettek földi maradványainak felkutatása és azonosítása címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján. Az ülésen magyar, lengyel, cseh, szlovák, szlovén, moldvai, ukrán szakemberek számoltak be a kutatási eredményeikről.
Az ember ellen viselt háború egyik legfontosabb eszköze a gyilkosság, kivégzés, agyonverés, halálra éheztetés − emlékeztetett köszöntőjében Máthé Áron. − A kommunista diktatúrában…mindig kellettek áldozatok, akiket megvetésből, vagy a kellemetlennek vélt bűnjelek eltüntetése végett sok esetben tömegsírokba helyezték el, számos esetben szándékosan úgy földelték el őket, hogy ne lehessen róluk azt tudni, hogy kik voltak: még halálukban is háborút viseltek ellenük! – fogalmazott a NEB elnökhelyettese.
Az emlékezés és emlékeztetés közös felelősségünk – emelte ki beszédében Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy nagy a felelőssége azoknak, akik megélték, és személyes tapasztalataikat átadhatják az utókornak, de azoknak is, akik meghallgatják őket. − Köszönet a NEB-nek, amely a kommunista diktatúra emlékét nem pusztán a múlt sírjaként őrzi, hanem azt a jövő számra tanulságként tárja fel – zárta megnyitó gondolatait Illés Boglárka.
Nagyon sok – a kommunista diktatúra során − elföldelt áldozat exhumálása után azt tudom mondani, hogy ezeket az embereket, ezt az időszakot nem tudjuk, s nem is akarjuk elfelejteni! − hangsúlyozta előadásában Susa Éva igazságügyi antropológus. A jelenleg készülő Sírról sírra adattár kapcsán az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet volt főigazgatója aláhúzta: ez az a dokumentumforrás, amely tartalmazza majd mindazok neveit, akiket hiteles forrásokból ismerünk, akiket sikerrel kihantoltunk és azonosítottunk, és azokat is, akiket még rejtenek a jelöletlen sírok a 298-as és 301-es parcellákban.
A nemzetközi konferencia három szecióban folytatódott számos hazai és külföldi megszólaló előadásával.
A nemzetközi ülés Boldog Sándor István szalézi szerzetes földi maradányainak megtalálását és beazonosítását bemutató rövidfilm levetítésével kezdődött.
