A Rubicon történelmi folyóirat legfrissebb számában a Nemzeti Emlékezet Bizottsága valamennyi tagjának megjelent egy-egy írása a koncepciós perek kapcsán.
Kiss Réka: Az 56-os megtorlás.
„1956. november 4-én, vasárnap hajnalban a Forgószél hadművelet keretében megindult a második szovjet katonai beavatkozás. A nyomasztó túlerővel szemben a szabadságharc fegyveres ellenállása közel egy hétig tudta tartani magát. A szovjet katonai győzelem azonban korántsem jelentette az új hatalom politikai győzelmét (...)”
Kiss Réka: A Tóth Ilona-per.
„Tóth Ilona szinte halála pillanatában szimbólummá vált. Pere, ezen belül bűnösségének vagy ártatlanságának kérdése több szinten is magában hordozta a jelképpé válás lehetőségét. Mind a berendezkedő kádári hatalom, mind az azzal szembefordulók számára – ugyan ellenkező előjellel, de – ugyanazt szimbolizálta: a brutális kegyetlenséget (...)”
Máthé Áron: Koncepciós per valódi tettesekkel. A zuglói nyilasok pere 1967-ben.
„1967-ben már fontos változások érlelődtek a Kádár-rendszerben. A kommunista párt gazdasági fórumain és az állami intézményeknél az új gazdasági mechanizmus bevezetésére készültek. A változás előszele a tömegkultúrában is érződött (...)”
Bank Barbara: Buda-Déltől Recskig. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953.
„Az MDP Központi Vezetőségének döntése alapján az ÁVH irányítása alatt nyílt meg 1950. július 19-én a recski titkos internáló- és kényszermunkatábor, majd 1951 februárjában a tiszalöki, 1951 októberében pedig a kazincbarcikai internálótábor. Ezekhez a legújabb kutatások szerint csatlakozott még a bernátkúti és a sajóbábonyi internálótábor üzemeltetése és felügyelete (...)”
Soós Viktor Attila: Harc a „klerikális reakció” ellen. Egyházüldözés Magyarországon 1945–1956 között.
„Közép- és Kelet-Európában, azokban az országokban, ahol a kommunista ideológiát magukénak tudó pártok diktatúrát alakítottak ki, az egyházak mindenütt rendszeridegen elemként léteztek. Az egyházak ellen folytatott fellépések, kampányok erőssége, a marxista–leninista pártok egyházpolitikája nem volt egységes, az egyes országokban és a különböző korszakokban változott. Magyarországon a II. világháború után az egyházak minden erejükkel igyekeztek részt venni az ország anyagi és szellemi-lelki újjáépítésében (...)”
Ötvös István: Koncepciós perek.
„Az a tény, hogy a kommunista rendszerek történetéhez bizonyos mértékig hozzátartoznak a törvénysértő eljárások – a sztálinista korszakban mindenképp –, ma már talán nem szorul különösebb bizonyításra. Azonban sok esetben a politikai indoklás leszűkül egyetlen állításra. A perek ebben a narratívatípusban úgy jelennek meg, mintha ad hoc módon, kizárólag egy-egy aktuális cél pillanatnyi megvalósítása érdekében születtek volna meg (...)”
Tovább a tartalomhoz: Rubicon holnap
