Az alább közölt anyag ITT letölthető
A Péczi család története
[…] Aztán vége lett a háborúnak, visszakerültünk Csehszlovákiához, elkezdődött a magyarság üldözése […] 1946 deportálások, elsőként Csehországba, 120 családnak küldték ki a fehér lapot, a mi családunknak is menni kellett volna, de Gál Aranka, unokatestvérem a tanácsnál dolgozott: „már a nagybátyámékat nem fogom hagyni, hogy elvigyék” , de meg kellett fizetni. Aztán még egyszer kellett volna menni, még egyszer megfizették. Azt mondta apám, nem bánja, ha egy darab marha rá is megy, de maradunk. Ment a zűrzavar az országban, senki nem tudta, hol fog felkelni. Volt, hogy este körülfogták a falut a cseh katonák, nem lehetett tudni, hogy most éjjel vagy hajnalban kire mennek rá. Akiket Csehországba vittek, azoknak szinte mindenük ott maradt, amit csak gyorsan össze tudtak pakolni, meg a bútorokat vihették. Aztán árulták az embereket a cseheknek, munkára vitték őket, sokan vissza tudtak szökdösni. Nagy volt a káosz, nem tudta senki, hogy mi lesz, mit csináljon. […] Emlékszem, ekkor nagyon hideg volt, a Duna teljesen befagyott, sokan szökdöstek át minden holmijukkal, még lovas kocsival is sokan próbáltak Magyarországra jönni a Csehországba kijelöltek közül […]
Rabi Lenke (szerk.): „MAĎARI ZA DUNAJ!” („Magyarokat a Duna mögé!” – Magyar-ellenes szlovák jelszó). Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945–1948 között. Szöveggyűjtemény a korszak tanulmányozásához. Kecskés László Társaság, 2014, 29–30.
Hasznos információk
-
A „fehér lap” a csehszlovákiai magyarok deportálásának időszakában egy hivatalos dokumentum volt, amelyet a kitelepítésre kényszerített személyek kaptak. A „fehér lap” így a korszak egyik szimbolikus eleme lett, amely a kitelepítések adminisztratív és embertelen természetére utalt.
-
1946-ban a cseh területeken munkaerőhiány volt (a kitelepített német lakosság után), ezért ide Csehszlovákia más területeiről férfiak tízezreit rendelték közmunkaszolgálatra. A felvidéki magyarok esetében azonban nemcsak az erre kijelölt férfinak kellett elmenniük Csehországba, hanem az egész családjuknak. Hátrahagyva mindenüket, földjüket, házukat, amibe szlovákok költöztek. E leplezett deportálással egész magyar falvakat ürítettek ki. 1945-46 telén mintegy 40 ezer felvidéki magyart deportáltak fűtetlen marhavagonokban a csehországi Szudéta-vidékre, ahol sokszor rabszolgaként bántak velük.
Információkeresés
-
Miért volt veszélyben a Péczi család a háború után?
-
Hogyan segített Gál Aranka a családnak?
-
Mi történt azokkal, akiket kitelepítettek?
-
Mit csináltak az emberek, ha nem akartak kitelepülni?
Elemzés és értékelés
-
Hogyan jellemezhető a Felvidéken élő magyar falusi lakosság helyzete a forrásban olvasottak alapján!
-
Miért dönthetett úgy a Péczi család, hogy mindent megtesznek a maradásért?
-
Miért hunyt szemet a csehszlovák katonaság a magyarok Magyarországra szökése felett?
-
Mennyire lehet megbízható ez a visszaemlékezés? Milyen előnyei és hátrányai vannak annak az ilyen forrásoknak?
