Az alább közölt anyag ITT letölthető
A Markovics és Gelle család története
Napokig zötykölődtünk, és Érsekújvár felé indultunk el, a Párkány-Szob határállomáson hagytuk el hazánkat. Otthontalanná váltunk. Sebeink soha nem gyógyulnak be. Sokan, főleg az idősebbek közül nem bírták sokáig, és belehaltak a bánatba. A magyar áttelepítései kormánybizottság vette át a vagonokat, és sorszámozott lapot állított ki az elosztóhely nevével. Mi Dombóvárra mentünk, onnan Kocsolára (Tolna megye). Itt már teherautókkal vártak bennünket és lakóhelyünk házszámával: Petőfi utca 17. A házakban még néhány helyen ott voltak a németajkú emberek és várták, hogy mi lesz velük. A becsületes magyar embernek itt volt a következő csapás: az övét elvették, és idegen emberek házába kényszerítették. Ez a falucska kellemes lankákkal határolt, völgyben lévő „sváb” település. A helybeliek is meg voltak ijedve, az ő kitelepítettjeik 25-30 kilogrammos csomaggal mehettek el. A ház hosszúkás, gangos, tipikus gazdálkodó ház: porta a végén, de még a szérű előtt a nagypajta, istálló, pince együttese. A portán volt komplett olajütő technika is. A lakóházban kemence. Kaptunk földet, szőlőt, legelőt. A kezdeti nehézségek után, a két népcsoport megbékélt egymással. A falu önálló életmódra rendezkedett be, és így kissé javult az életünk. De ekkor jött a beszolgáltatás. Megvolt, hogy mennyi tejet, tojást stb. kell leadni a tejcsarnokban, még a padlást is lesöpörték, a disznó bőrét is le kellett adni. Aki maga is szeretett volna enni, annak titokban, éjjel kellett levágni az állatot, és ha rossz volt a szomszédja, akkor feljelentette őt a hatóságoknál. Kegyetlen idők voltak.
Rabi Lenke (szerk.): „MAĎARI ZA DUNAJ!” („Magyarokat a Duna mögé!” – Magyar-ellenes szlovák jelszó). Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945–1948 között. Szöveggyűjtemény a korszak tanulmányozásához. Kecskés László Társaság, 2014, 31.
Hasznos információk
-
Csehszlovákiában az 1945. április 5-i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország "felbomlasztásáért".
-
- júniusi potsdami konferencián a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarság egyoldalú kitelepítését, csak a lakosságcserét.
-
A csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, ahány szlovák önként távozott onnan. A magyarországi szlovákok közül 60 ezren jelentkeztek áttelepülésre, míg Szlovákiából 76 616 magyart szállítottak Magyarországra.
-
A magyar kormány 1946 és 1948 között kb. 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki Németországba. A kiürített német ingatlanokba költöztették a környező országokból menekülő magyarokat és a Csehszlovákiából kitelepítetteket.
Információkeresés
-
Hogyan zajlott az áttelepítés?(Sorold fel a főbb helyszíneket és eseményeket a kitelepítés során!)
-
Mi történt a németajkú lakosokkal a faluban, ahová érkeztek? (Keress információkat arról, hogyan fogadták a kényszerűen betelepített magyarokat és milyen helyzetben voltak a németajkú emberek!)
-
Milyen volt a ház és a gazdaság, amelyet a család kapott? (Írd le a ház és a porta jellemzőit a forrás alapján!)
-
Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az új környezetben? (Sorolj fel legalább három problémát a beszolgáltatásokkal és a mindennapi életükkel kapcsolatban!)
-
Miért kellett titokban levágni az állatokat? (Keresd meg a forrásban, hogyan magyarázza ezt a szöveg, és gondolkodj el a helyzet igazságtalanságán!)
Elemzés és értékelés
-
Írj egy rövid levelet, mintha a család egyik tagja lennél, és egy otthon maradt rokonodnak írnál arról, mi történt veletek és milyen helyre kerültetek!
-
Miért volt különösen nehéz az időseknek elviselni a kitelepítést?
-
Gondold át, hogyan alakulhatott ki a megbékélés a magyar és a németajkú lakosok között! Írj egy 5-6 mondatos véleményt arról, mi segíthette elő az együttélést.
Fotó: Kitelepített magyarok / Fortepan, Csorba Dániel
