Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont 2023. november 6-án a Baska magyarul beszél című film díszbemutatójának. Baska Barbara dokumentumfilmje édesapja, Baska József festőművész gyermekkori traumáját dolgozza fel, amit a felvidéki magyarság Csehszlovákiából történt kitelepítése során szenvedett el. A film Baska József visszaemlékezéseit, művészeti alkotásait és pályaképét felhasználva, több tudományterület szakértőjét – például Ritter Andrea pszichológust vagy Máthé Áron történészt – is megszólaltatva eleveníti fel a korabeli eseményeket.
A Baska magyarul beszél című film háttere
Az 1935-ben született festőművész Rozsnyón élt családjával a Beneš-dekrétumok érvénybe lépésekor. Közvetlenül élte át a felvidéki magyarság jogfosztását, aminek következtében a magyaroknak tömegesen távoznia kellett Csehszlovákiából. Az ebben az időben átélt megaláztatások – mint például az, hogy kisiskolásként rendszeresen verést kapott tanítójától az osztálytársai előtt a magyar nyelv használatáért – életre szóló traumát jelentettek a művész számára. Ezeket az emlékeket igyekezett festészetében is feldolgozni. A rendező – aki egyben a film narrátora és riportere is – szerint a Magyarországra vezető szekérút maradandó emlék volt édesapja számára. Nemcsak a családi ebédeken került elő, hanem festészetének is meghatározó motívuma lett.
A filmben megszólaló pszichológus szerint a művészet segített a trauma feldolgozásában, és ez a törekvés fedezhető fel a következő nemzedékek művészeti önkifejezésében is. Baska Barbara a díszbemutató során arra is rámutatott, hogy akkor értette meg igazán apja traumáját, amikor maga is felült egy szekérre, és végigment vele ugyanazon az úton, amin családja egykor. A kitelepítés tehát transzgenerációs traumaként tovább élt a következő generációkban, e film pedig ezt feldolgozó művészetterápiás kísérletének is tekinthető. A film azonban több ennél, ugyanis messze nem csak a családnak szól. Baska Barbara megható, bensőséges és megindító filmet készített, amely segít megérteni a szülőföldjéről elűzött felvidéki magyarság tragédiáját. A kitelepítés nemcsak számukra jelent traumát, hanem gyermekeik, unokáik számára is, és feldolgozásához segítséget nyújthat e film megtekintése. Nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik ott maradtak, és olyan környezetben élik mindennapjaikat, ahol jogilag ma is háborús bűnösöknek tekintik őket. A Beneš-dekrétumok ugyanis mind a mai napig érvényben vannak, és meghatározzák a még megmaradt felvidéki magyarság mindennapjait.
A premierrel egyszerre mutatták be a vele azonos című, a Trend Kiadó gondozásában megjelent könyvet is, amely a festőművész gyermekkori visszaemlékezéseit, illetve a család Magyarországra menekülésének történetét mutatja be.
A film előzetese
.
A film adatai
A dokumentumfilm a Cameofilm Studio alkotása, amely a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült.
-
Producer: Csáky Attila,
-
rendező: Baska Barbara,
-
vágó: Halasi Barbara,
-
operatőr: Kotsis Gergely,
-
zeneszerző/sounddesign: ifj. Erdélyi Gábor,
-
helyszíni hangmérnök: Almásy Péter,
-
vágó supervisor: Hargittai László Pamacs,
-
utómunka supervisor: Pap Levente,
-
jelmeztervező: Húros Dóri,
-
a rendező munkatársa: Baska Balázs,
-
gyártásvezető: Szabó Tímea,
-
rendezőasszisztens: Király Anna,
-
producerasszisztens: Nahimi Botond és Hurai Adél
A film Facebook-oldala ITT.
Forrás: Kitelepítés a mozivásznon – bemutatták a Baska magyarul beszél című filmet (Ujkor.hu)
