NEB Portal

„Itt vagyunk bezárva egy vérzivataros évszázadba. [...] Ez a maguk családjának a múltja is. Ez nem Instagram sztori, meg Facebook-poszt [...] egy veszélyesebb világot fognak megismerni, ahol olykor felelősséget kell vállalni, néha súlyos döntéseket kell meghozni. [...]” (Részlet az előadásból)

„A való élet, a történelem néha a legbrutálisabb akadálypálya, amelyben a szereplőknek egykor életre-halálra kellett küzdeniük.” Ezekkel a szavakkal fogadja a Huszadik Század Aréna – diktatúrák szorításában nevet viselő szabadulószoba titokzatos játékmestere azt az öt középiskolás diákot, akik egy rendhagyó történelemórára érkeznek ide a tanárukkal a Magyar hősök című színházi előadás elején. A korszak, amelyet eddig csak a történelemkönyvekből ismerhettetek, itt és most jelenvalóvá változik – folytatja a rejtélyes hang. S a játék a 20. századi magyar történelem vészterhes időszakaiba repíti vissza őket, ahol olyan emberek bőrébe bújhatnak, akik életük egy-egy szakaszában súlyos döntésre kényszerültek. Az előadás hat „hétköznapi hős” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona, Gérecz Attila, Kiss Sándor, Olofsson Placid, Richter Gedeon és Salkaházi Sára – sorsának bemutatásán keresztül segíti a diákokat (és a darab nézőit) a történelem megértésében és saját helyzetük átértékelésében. A szabadulószoba jeligéje: szabadulj ki a múltból!

A huszadik század diktatúráinak borzalmairól beszélnünk kell!

„Sára, ön idén részt vett a szociális és népjóléti tanfolyamunkon, megérintett bennünket a mélységes érzékenysége, a szegények és elesettek iránti empátiája. Gondolom, azért is kérte a felvételét a Szociális Testvérek Társaságába. [...] ön egy nagyon impulzív személyiség, a tehetség, az elszántság, és mellé a jó szív, ami önnek van, jó szolgálatot tehetne nekünk [...]” (Részlet az előadásból)

Kopek Janka meggyőzően alakítja Salkaházi Sárát. Feladata nem egyszerű, a szerepe szerint az egyik pillanatban még önfeledt diák, a másikban az addigi életét gyökeresen megváltoztató nő. Aki végül ráébred arra, hogy másokat szolgálva teljesedhet ki az élete, akár önmagát is feláldozva embertársaiért. ‒ Az általam eljátszott Salkaházi Sára szabadelvű, kicsit bohém nő volt, aki novellákat írt, a húszas években kötetet is megjelentetett, ugyanakkor kávéházakba járt, cigarettázott, olykor lazán, zsebre dugott kézzel sétált az utcán, vagyis abban a korban egy modern gondolkodású nőnek számított ‒ meséli az általa megformált karakterről Kopek Janka. ‒ S milyen érdekes, hogy ilyen szemlélettel később mégis szerzetesként talált rá igazán önmagára, ebben a hivatásban tudott kiteljesedni! A személyisége azért volt nagy hatással rám, mert megerősítette számomra azt, hogy látszólag különböző, egymásnak teljesen ellentmondó tevékenységekkel, sokféle módon lehet helytállni az életben. Már a sokoldalúsága egy fontos kapcsolódási pontot jelentett számomra, ezek után könnyebb volt elindulni a szerep megformálásában is. Szeretek belehelyezkedni történelmi személyek alakjába, érdekes a sorsukat, egy-egy hozzájuk kapcsolódó történetet minél hitelesebben bemutatni, miközben saját személyiségünk eggyé válik az eljátszott karakterrel az előadásokon ‒ fogalmaz a színésznő.

A darab erényei közé sorolja, hogy kevésbé ismert történelmi személyiségek tetteit, életük egy-egy szakaszát mutatja be, aminek köszönhetően a néző újra és újra ráébredhet arra, hogy a huszadik század diktatúráiban, ezekben a borzalmas időszakokban mennyien válhattak akarva-akaratlanul hőssé. ‒ Láthatjuk, hogy ezekben az elnyomó rendszerekben már az is hőstett volt, és hősies bátorságot igényelt, ha az ember tartotta magát a véleményéhez, hitéhez és értékrendjéhez, vagy meghozott egy döntést. A Magyar hősök előadásban nem királyokról, vezető politikusokról vagy filmsztárokról van szó. Ezek a történetek hétköznapi emberek történetei, akik a mindennapi életükben hozott döntéseik miatt az utókor példaképeivé váltak. Ezek a történetek arra figyelmeztetnek bennünket, fiatalokat is a huszonegyedik században, hogy azért élhetünk most szabadságban, mert többek között ilyen hősei voltak az előző évszázad magyar történelmének ‒ hangsúlyozza a Salkaházi Sárát alakító Kopek Janka.

Fontos történelmi kérdéseket vet föl a színdarab

„A való élet, a történelem néha a legbrutálisabb akadálypálya, amelyben a szereplőknek egykor életre-halálra kellett küzdeniük.” (Részlet az előadásból)

Márfi Márk az általa játszott diák, valamint Richter Gedeon karakterének megformálása kapcsán a következőket emelte ki: ‒ A szerep szerint Döme végtelenül laza srác, aki eleinte elutasító, nem akar résztvevője lenni a szabadulószoba-játéknak. Csak egyszer azonosul igazán Richter Gedeon személyével, akkor, amikor az apostoli nuncius a pápa üzenetét hozza el a gyárosnak, s megköszöni a segélyszervezeteknek nyújtott önzetlen gyógyszerfelajánlásokat. Ne feledjük, abban az időszakban járunk, amikor a zsidótörvények fokozatosan megnehezítették, ellehetetlenítették Richter tevékenységét, s ez ahhoz vezetett, hogy sorozatos meghurcoltatásokban volt része. Döme/Richter a jelenet végén döbben rá arra, hogy válaszút előtt áll: a saját életét mentve távozik az országból, maga mögött hagy mindent, vagy vállalja azt, amit a sors rámér. Ő végül az utóbbit választva másokért hoz áldozatot: nem a felépített gyáráért, nem a pénzért, hanem a munkásaiért ‒ fogalmaz a színművész.

Idén még öt előadás: négy Budapesten, egy vidéken

„Nagyszüleitek, dédszüleitek fiatalkora a vérzivataros huszadik században telt. Akit nem pusztított el az első világháború, túlélte a másodikat, átvészelte a nyilas terrort, arra a kommunizmus sújtott le. [...] A korszak, amelyet eddig csak a történelemkönyvekből ismerhettetek, itt és most jelenvalóvá válik.” (Részlet az előadásból)

Szereplők:

Kozma Géza gimnáziumi történelemtanár – Csuja Imre / Hajdu Steve
Sári – Kopek Janka / Veszelovszki Janka
Zsuzsi – Trill Bea / Antóci Dorottya / Cserna Lulu
Döme – Márfi Márk
Karcsi – Sütő András
Bálint – Böröndi Bence / Hajdu-Sobor Csaba
A rendező hangja – Kamarás Iván
A színdarab írója Szabó Borbála, rendezője Seres Tamás

Az előadás a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner együttműködésében a közelmúltban megjelent kötet alapján készült, amely olyan, többségükben elfeledett hősöknek állít emléket, akiket a kommunista diktatúra nem engedett a közösségi emlékezet részévé válni.

Az előadások időpontjai: