Kérjük, kattintson a keresett film címére!
Ismeretterjesztő filmjeink
Az egyházüldözés kiépülése Magyarországon
A Szovjetunió munkatáborrendszere
Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon
Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai közreműködésével készült filmek
Kommunista terrorszervezet – Az államvédelem a diktatúra szolgálatában
„ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála
__________________________________________________________________________________
**Ő az!**
Sándor István szalézi szerzetest 1953. június 8-án hamis vádak alapján kivégezték. Holttestét ismeretlen helyen földelték el. Földi maradányainak megtalálását és beazonosítását mutatja be ez a rövidfilm.
Az alkotást a Nemzeti Emlékezet Bizottságának megbízásából az Art Bt. készítette.
2023
Az egyházüldözés kiépülése Magyarországon
A kisfilm a magyarországi történelmi egyházak második világháború utáni üldözését mutatja be, kezdve az 1944-45-ös erőszaktól az '50-es évekig, az egyházi autonómia felszámolásáig, és az intézményesült pártellenőrzés szerve, az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozásáig.
A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette.
Narrátor: Kőváry-Szabó Zoltán.
Történész szakértő: Kiss Réka, Ötvös István.
Közreműködött: Borbás Barnabás, Köllőd Márton, Radványi Benedek, Réti László Szalai Márk, Szita Barnabás.
2022
A Szovjetunió munkatáborrendszere
A kisfilm a Szovjetunió területén működő munkatáborrendszert, a GULAG-ot mutatja be.
Készítette a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft..
Narrátor: Kőváry-Szabó Zoltán.
Történész szakértő: Kiss Réka, Ötvös István.
Közreműködött: Borbás Barnabás, Köllőd Márton, Radványi Benedek, Réti László Szalai Márk, Szita Barnabás.
2022
Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon
Ismeretterjesztő rövidfilm az 1945 és 1953 közötti szabadságmegvonás-típusokról.
A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette.
Írta és rendezte: Borbás Barnabás, Réti László
Fényképezte: Szalai Márk
Animáció és grafikai tervezés: Köllőd Márton, Szita Barnabás
Narrátor: Zámbori Soma
Történész szakértők: Bank Barbara, Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Szokolay Domokos.
Főszereplők: Bartók László, Fodor Barbara, Szilasi Balázs, Tokaji Csaba.
Archív felvételek: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.
Archív fotók: Bank Barbara, Fortepan, Földváryné Kiss Réka, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Hatvan), Magyar Nemzeti Múzeum, Rendőrmúzeum.
Köszönet: Kiskunsági Nemzeti Park, „Telepesek" Társadalmi Múzeum Alapítvány, Recski Szövetség Egyesület.
2020
Apáink földje
A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása a népesség közel felét érintette Magyarországon. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom megfélemlítéssel és erőszakkal érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot.
Az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató film az egykori üldözöttekre, meghurcoltakra, áldozatokra, az érintett családokra emlékezik. A filmben megszólaltatott emberek az említett korszak tanúi. Történeteik, valamint a bemutatott korabeli híradórészletek, egykori dokumentumok felidézik, hogyan terrorizálták a kommunista diktatúra alatt a parasztságot, belekényszerítve őket a termelőszövetkezetekbe.
Az Apáink földje című film a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 megemlékezéssorozathoz készült.
A film a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából készült, közreműködő partner az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság.
Kiadója a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
Archív felvételek: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.
Archív fotók és dokumentumok: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Diafilmgyártó Kft., Fortepan, Getty Images, Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, MTVA-MTI, Országos Széchényi Könyvtár, Rendőrmúzeum, Vágó Sándor magángyűjteménye, wikimedia.
2018
Sorsfordító idők
A film – amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából készült – a hagyományos paraszti társadalom felszámolásának, az erőszakos kollektivizálás időszakának, az azt elszenvedő családoknak állít emléket.
A film elsősorban a bodrogközi Cigánd községben - egykori gazdákkal, valamint pártitkárral, brigádvezetővel, tanács- és téeszelnökkel - készített interjúkra épül.
Készítette a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala megbízásából a „Cigánd, egy falu az (ezred)végen" című film 1989-ben forgatott anyagainak és a Magyar Nemzeti Filmalap- Filmarchívum filmhíradó részleteinek felhasználásával az ICI Interaktív Kommunikációs Zrt.
Szakértők: Földváryné Kiss Réka, Horváth Gergely Krisztián, Horváth Zsolt, Galambos István.
Vágó: Ákos Péter
Operatőr: Kurucz Sándor
Rendező: Harcsa Béla
2019
Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján
„1944 november közepén a szovjet Vörös Hadsereg parancsot adott ki a kárpátaljai magyar és német felnőtt férfi lakosság munkára történő mozgósításáról. A jelentkezsre hrom napot adtak. E határidő végétől, azaz 1944 november 17-től számíthatjuk a kárpátaljai málenkij robot vagyis az etnikai tisztogatással felérő események kezdetét. A kárpátaljai táborok közül a Szojva településen létrehozott gyűjtőhely vált a magyar közösség tragédiájának fő helyszínévé. A civilek többségét ide hozták, és innen indították tovább a Szovjetunió lágerrendszerébe. Pontosabban csak azokat, akik megélhették a transzportjukat, ugyanis a túlzsúfolt épületekben, ahol több mint tízezren embertelen körülmények között raboskodtak, ezrek és ezrek lelték halálukat…”
A film készítői: Havasi Dániel, Madácsy Tamás
Történész szakértő: Máthé Áron
2018
Megtorlás a viharsarokban
Az 1956-os forradalmat – amely szabadságharccá alakult – a szovjetek verték le. A nyílt fegyveres küzdelem kudarcát követően a passzív ellenállás megtörésében már a magyar kommunista alakulatok is részt vettek. Végül, a forradalmi események főbb szereplőinek vagy akár csak egyszerű résztvevőinek felkutatását, előállítását, erőszakos kihallgatását, egyes esetekben fizikai megsemmisítését már elsősorban az újjászervezett kommunista erőszakszervezetek végezték el. A forradalmas nemzet megfélemlítésében, a sortüzekben, a békés lakosság terrorizálásában – vagyis a megtorlásban - is ezek a fegyveres csoportok játszották a főszerepet. A kommunista hatalom Kádár János nevével fémjelzett helyreállítását elvégző karhatalmi alakulatokat a korabeli köznyelvben „pufajkásoknak” hívták. 1956 késő őszétől kezdve szinte egészen a következő év végéig a pufajkások a kommunista hatalom által végrehajtott megtorlás élcsapata voltak. Filmünk a Viharsarokban, Magyarország délkeleti szegletében történteket mutatja be.
A filmet készítette: Havasi Dániel és Madácsy Tamás.
Szakértők: Erdész Ádám Békés megyei levéltár igazgató, Dányi Endre újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával készült a film.
2017
Kicsi munkán a Kaukázusban
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Kör (Német Kör) tagjai történészek, érintettek részvételével, a GULAG – GUPVI Emlékbizottság támogatásával, több mint tíz ezer kilométert tettek meg, hogy a kaukázusi országokban a Malenkij robot rabjainak, áldozatainak nyomában járjanak.
A Német Kör szervezésében, 2016. augusztus 15. és augusztus 27. között a 25 fős kutatócsoport Budapestről indulva Moszkván át bejárta: Csecsenföldön Groznijt, Azerbajdzsánban Bakut és Gandzsát, Grúziában Tbiliszit, Kutaiszit és Magnetiti-Urekit, valamint a vonzáskörzetébe tartozó településeket (Sztaropromiszlovszkij kerület, Andrejevszkij völgy, Szumgaiti kerület, Sarkana, Goygol, Szaburtalo kerület, Hanlari körzet, Tkibuli). A szovjet lágerekről, temetőkről sokat mondóan beszélnek a helyszíni felvételek, az eseményekről a helyi történészek és túlélők emlékeznek meg.
A dokumentumfilm fő motívuma olyan kényszermunkatáborok, hadifogoly- és internált temetők, lágerkórházak és munkahelyszínek bemutatása, ahol a Malenkij robotra hurcoltak nyomait, emlékeit láthatjuk a Kaukázus térségében (Csecsenföldön, Azerbajdzsánban és Grúziában).
Szakértők: Dr. Máthé Áron, Dr. Bognár Zalán, Dr. Dupka György
A film készítői: Nagy Károly (narrátor), Csapó Harold Gábor, Hunor Tamás és Völgyi Gyula (operatőrök), Nagy Zoltán (vágó) Rozsnyai Ilona (szerkesztő-rendező).
2017
_______________________________________________________________________
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai közreműködésével készült filmek
Hősnők. Kéthly Anna és Slachta Margit élete
Két nő, akiknek a gondolkodása, a világa távol áll egymástól. Egyikük Jézussal és az ő keresztjével indul a csatába, a másik Marx és Engels műveit olvassa, és a munkásság felemeléséért küzd. Az előbbi Slachta Margit szerzetes, akit 1920-ban a magyar országgyűlés első női képviselőjévé választottak. Az utóbbi Kéthly Anna, aki 1922-ben a Szociáldemokrata Párt jelöltjeként lett országgyűlési képviselő. A két nő 1945-ben, a második világháború után újra bekerül az országgyűlésbe, a parlamenti patkó két ellentétes oldalára, a lehető legmesszebb egymástól. A kiépülő diktatúra egyre szorosabb abroncsa mégis közelebb hozza őket egymáshoz. A Hősnők című 50 perces, fikciós dokumentumfilm - kiváló színészek közreműködésével - az ő küzdelmüket
meséli el 1945 és 1949 között.
Történész szakértők: B. Kádár Zsuzsanna, Horváth Zsolt, Petrás Éva
A film készítői: Petrik András (író), Novák Tamás (producer, rendező), Antal-Demes Szabolcs (fényképezte) / Siriat
A film az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szakmai programjainak keretében valósult meg.
A filmet a Nemzeti Filmintézet Magyarország támogatásával a Siriat készítette.
2024
Ritmusgyakorlatok
Mottó: „Azoknak, akiket nem öltek meg, de az életüket tönkretették.” (Felirat a Tabánban.)
Kádár János Magyarország teljhatalmú ura, élete végén azt mondta, hogy itt ezen a tájon a Dunának túl gyors a sodrása, túl gyorsan változnak a dolgok. Igaza volt. 1956 és a rendszerváltás között alig több mint 30 év telt el, és egy pillanat alatt cserélődtek ki szerepek . Üldözöttből üldöző és üldözőből üldözött lett. De nem mindegy, hogy ki hogyan élt a hatalmával és lehetőségeivel. Ezt a gyorsan változó világot példázza ez a történet, amelynek főhősei a veszprémi Brusznyai Árpád és családja, illetve a megye rettegett pártvezetője, Pap János.
Történész szakértők: Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt
A film készítői: Szekeres Csaba (író), Novák Tamás (producer, rendező), Sznák Ádám, Kiss Some (operatőrök) / Siriat
A filmet a Nemzeti Filmintézet Magyarország támogatásával a Siriat készítette.
2023
Az erőszak terei - (I. - VIII. rész)
Elfelejtett pincék, titokzatos háztömbök, zárt udvarok – ahol majdnem érintetlenül maradtak ránk az erőszak terei. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai együttműködésében készült új Youtube-sorozat nyolc részben mutatja be a diktatúra jórészt ismeretlen nyomait.
A II. világháború után berendezkedett kommunista diktatúra több börtöne, vallatószobája, titkos cellája ma is fellelhető. Járókelőként egy-egy ódon fal előtt elhaladva nem is sejtjük, hogy a homlokzat mögött az egykori politikai rendőrség objektuma rejtőzik, nem egyszer szinte eredeti állapotában. Az erőszak terei című ismeretterjesztő Youtube-sorozat erre a döbbenetes felismerésre építve mutat be nyolc fővárosi és vidéki helyszínt.
Budapesttől Kistarcsán át Kecskemétiig azonosíthatók az egykori államvédelem különféle hírhedt objektumai. Ma már nehéz elképzelni, hogy a Rákosi-korszakban az államvédelmi gépezet különféle objektumai bepöttyözték a főváros, sőt az egész ország térképét. A nyolcrészes ismeretterjesztő filmsorozat célja bemutatni ezek közül azokat, amelyek fizikai valójukban ma is léteznek, sőt az ötvenes évekbelihez közeli állapotban maradtak fenn.
A Szabadság híd pesti hídfőjénél, ahol egy-egy napfényes délutánon sok turista korzózik, egykor hírhedt ÁVH-pincebörtön működött. A Belgrád rkp. 5. egykori erőszaktereit most először láthatja a szélesebb nyilvánosság: LINK (idegenvezető: Müller Rolf történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)
A köztudatban teljesen ismeretlen, hogy az Andrássy út 60. (Terror Háza) melletti 62.-es számú épületben is működött börtön. A mutatós épület ma a Török Kulturális Központ, a kommunizmus ideje alatt viszont az állami erőszakszervezet vezetőjének, Péter Gábornak volt itt az irodája: LINK (Idegenvezető: Bank Barbara történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
A kistarcsai egykori internálótábor területe egyedülálló hely Magyarországon: sehol máshol nem marad meg ilyen mennyiségben egybefüggő épületegyüttes, amely a 20. század borzalmainak volt a tanúja: LINK (Idegenvezető: Gacsályi Ádám helytörténész)
Festői környezetben, a Duna-kanyarban, a Naszály lábánál található a magyarországi büntetés végrehajtás egyik legrégebb intézménye. A Váci Fegyház és Börtön falai sötét titkokat őriznek: a kommunizmus ideje alatt itt fogvatartottak a rengeteg szenvedés miatt „Doberdónak” is nevezték az épületrészt, amit végigjárunk: LINK (Idegenvezető: Bank Barbara történész, Nemzeti Emékezet Bizottsága)
Kevesen tudják, hogy Budapesten, a nyolcadik kerületben a mai Tolnai Lajos utcát egykor Conti utcának hívták. Ettől a névtől görcsbe rándult mindenkinek a gyomra, aki hallott már Mindszenty József kínszenvedéseiről: mások mellett a hercegprímást is a Conti utcai börtönben tartották fogva: LINK (Idegenvezető: Kovács Gergely Mindszenty-kutató)
A Fő utca 70. mindig is az ítélkezés, a büntetés végrehajtás épülete volt. Az ötvenes években, a kommunista diktatúra idején azonban sokkal több ennél. Több mint 100 embert ítéltek halálra és végeztek ki ennek a robusztus, erődszerű épületnek a falai között: LINK (Idegenvezető: Bank Barbara történész, Nemzeti Emékezet Bizottsága)
Kecskeméten, a Lechner-féle városházától pár lépésre található az épület, amit a kommunista diktatúra idején sokan csak „kékítőként” ismertek – utalva a verési nyomokra. Ma is megvan az a labirintusszerűen kanyargó pincehelyiség, ahol ártatlanul tartottak fogva és kínoztak meg sok parasztgazdát: LINK (Idegenvezető: Hajagos Csaba történész)
Buda, Bartók Béla út, Gárdonyi tér – a ma hangulatos kávézók, teraszok mellett fenyegetően áll egy volt kaszárnyaépület. A „Hadik-laktanya” falai között a II. világháború után a Katonapolitikai Osztály rendezkedett be, pincebörtöneiben pedig a szovejtizálódó Magyarország sok „ellenségét” kínozták meg ártatlanul. A ma üresen álló épületeket nagyon kevesen láthatták belülről – mostanáig. Müller Rolf történész mondja el, mi történt itt a 20. században.
Az erőszak terei
Műsorvezető: Endrédy Gábor
Szakértő: Müller Rolf
Rendezte: Borbás Barnabás, Réti László
Fényképezte: Szalai Márk
Hang: Seidl Domokos
Grafika: Szita Barnabás
Közreműködött: Borka Vince, Csabai Attila
Producer: Réti László
A filmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben az Igen Média Kft. készítette.
2022
Elveszett idők
Az Elveszett idők a hétköznapi emberek szemszögéből ábrázol egy olyan korszakot, amikor a rettegés, a kiábrándultság és a drámai történések határozták meg a mindennapokat. Az alkotás három korszakot mutat be: az 1956-os forradalom és szabadságharchoz vezető időszakot, a véres megtorlás eseményeit, majd a megszilárdult Kádár-rezsim éveit. A jelenetek összeállítása során az alkotók folyamatosan konzultáltak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészeivel. Ennek is köszönhetően a történet nem hétköznapi helyszíneken játszódik, hanem korhű vasúti kocsikban, vesztőhelyen vagy színházi környezetben. Az Elveszett idők antológiasorozat, tehát az epizódok egyazon korszakban játszódnak, de más-más történetet mutatnak be, különböző karakterek nézőpontjain keresztül.
Az M5 és a NEB együttműködésének köszönhetően a sorozat epizódjai beépülnek rendhagyó történelem-, valamint médiaórákon a középiskolások oktatásába.
2022
A koronatanú
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjához kapcsolódva elkészült az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében A koronatanú című film. Az alkotás a második világháború után kibontakozó többpártrendszert ért kíméletlen támadást, a kiépülő diktatúra eszköztárát, valamint a köztársaság megdöntésének vádja mögött meghúzódó valódihatalmi-politikai szándékokat Arany Bálint tevékenységén és sorsán, illetve a Magyar Testvéri Közösséggel szemben indított első koncepciós per eseménytörténetén keresztül mutatja be.
A dokumentumfilm a magyar történelem jelentős, de mégis kevesek által ismert pillanatát mutatja be az események történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával. A történések kosztümös jelenetek, archív felvételek és a korszak kutatói – Földváryné Kiss Réka, Szekér Nóra és Feitl Írisz – segítségével követhetők nyomon.
Készítette: Igen Média Kft.
Rendező: Borbás Barna, Réti László
Megrendelő: Országgyűlés Hivatala
Szakmai együttműködő partner: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
2022
Kommunista terrorszervezet – Az államvédelem a diktatúra szolgálatában
Milyen minta alapján jött létre a kommunista terror szolgálatába állított államvédelmi szervezet? Mik voltak a módszerei? Hogyan nevezték az egyes korszakokban? Vajon meddig folytatta tevékenységét? A koronatanú című film kiegészítéseként készült rövidfilm ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Készítette: Igen Média Kft.
Rendező: Borbás Barna, Réti László
A film az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és közművelődési Igazgatóságának gondozásában készült.
Szakmai együttműködő partner: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
2022
„ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála
Antináci és antikommunista is volt, de mindenekelőtt mély hitű református ember Pógyor István, akit 1951. június 7-én hurcolt el az Államvédelmi Hatóság. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület akkor mindössze 49 éves nemzeti titkárát hamis vádak alapján ítélték hosszú börtönbüntetésre. Sohasem szabadulhatott, mert ’53-ban addig bántalmazták, amíg belehalt sérüléseibe. Rá emlékezik az Ablonczy Bálint írta és rendezte „ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála című dokumentumfilm. A főhőst Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze játssza a dramatizált jelenetekben, aki nem mellesleg ugyanúgy a kárpátaljai Sárosoroszi szülötte, mint a mártír. A film így nemcsak egy tragikus, ám mégis felemelő életút, hanem a Pógyor Istvánt útjára bocsájtó közösség előtti főhajtás is egyben – közölték az alkotók.
A filmben az események összefüggéseit és Pógyor István életét Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a korszak kutatója segít megérteni.
Az alkotást a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely készítette.
2021
