A Szent István Társulat gondozásában a közelmúltban jelent meg Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára Hungaria Rómából – Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből című kötete, melynek bemutatóját június 15-én tartották a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karának II. János Pálról nevezett dísztermében, nagy érdeklődés mellett. A kötetben Tóth Tamás az elmúlt majd két évtizedből több kutatási eredményét összegzi, a tizenöt éves háború (1591/93–1606) korától egészen napjainkig, kronologikus elrendezésben.
A könyvet Erdő Péter bíboros, prímás; Molnár Antal igazgató (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete), a Pápai Történettudományi Bizottság tagja és Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja mutatták be.
Erdő Péter bíboros kifejtette: egyértelmű, hogy a kötet szerzője szigorúan tartja magát a szakmai fegyelem szabályaihoz. Egyháztörténelemmel foglalkozik, és meghatározott területre, korszakra vonatkozóan. Ezenkívül nagyon jelentős, hogy magyar, zömében a Kalocsai Főegyházmegye területére és kérdéseire vonatkozó írásokat találunk a kötetben. Természetesen vannak benne más témájú írások is, melyek a mártírokra vonatkoznak. Ezek közül a Délvidéken mártírhalált halt papokról szólók a Kalocsai Főegyházmegyével kapcsolatosak, de találunk írásokat Romzsa Tódor görögkatolikus vagy Meszlényi Zoltán római katolikus püspökökről is, akiket ma már a boldogok sorában tisztelünk. Nagyon fontos, hogy egy-egy intézményes esemény története köré is korrajzot nyújt a szerző, ilyen például a Tanácsköztársaság és a Szentszék kapcsolata, vagy a Vatikán és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele 1990-ben.
Az 1919-es, Tanácsköztársasággal kapcsolatos eseményeket felidézve Erdő Péter emlékeztetett: olyan súlyos egyházellenes intézkedések történtek, amelyek később, az ’50-es években köszöntek vissza. Méltatóan szólt elődjének, Csernoch János bíboros, hercegprímás diplomáciai képességéről. Az 1990-es rendszerváltozással kapcsolatban Erdő Péter arra emlékeztetett, hogy Romániában az 1950-es években még működhetett a nunciatúra, miközben a görögkatolikus egyház már teljesen be volt tiltva, a latin püspökök pedig börtönben voltak. Magyarországon viszont 1945 áprilisában kiutasították a nunciust és a nunciatúrát. Ma már rendelkezésre állnak azok a dokumentumok, amelyek megmutatják Sztálin szerepét. Churchill eredeti terve az volt, hogy Magyarországon is lesz bizonyos angol befolyás. Sztálin ezt meg akarta akadályozni. Pontosan tudták, kik lehetnek azok, akik a nyugati hatalmakkal együttműködnének. Wallenberg, a nuncius és az egész nunciatúra, vagy akár gróf Bethlen István is, gyanúsnak számított. Őket tehát el kellett távolítani. 1990 elején az Országgyűlés elfogadta a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, ami a feltétele volt annak, hogy a Szentszék felvegye a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Ez meg is történt 1990 tavaszán.
Erdő Péter bíboros szerint Tóth Tamás kötetét érdemes tanulmányozni mint a közelmúlt dokumentumát, és úgy is, mint egy olyan gyűjteményt, amely tágabb horizontot ad, akár földrajzilag, akár történelmileg, és segít abban, hogy a mostani kérdésekre helyes válaszokat találjunk.
Molnár Antal elmondta: a szakmában gyakran kritika éri azt, aki tanulmánykötetet állít össze, kifogásolva, hogy azokat a munkáit már egyszer megjelentette, minek még egyszer kiadni. A Pápai Történettudományi Bizottság tagja szerint viszont egy jól átgondolt és felépített tanulmánykötet sokszor értékesebb lehet egy monográfiánál is, abból a szempontból mindenképpen, hogy a szerző történetírói profilját sokkal jobban bemutatja, mint egy monográfia. A jó tanulmánykötetben van egy vörös fonal, az egész köteten végigvonuló gondolat, amely megmutat valamit a szerző történetírói profiljából. Tóth Tamás e kötete maximálisan megfelel ennek a kritériumnak. Molnár Antal a könyv első tíz tanulmányát ismertette, amely a 16. század végétől 1867-ig terjedő időszakot mutatja be, kiemelten fókuszálva a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történéseire.
Az elmúlt másfél év az egész világon a koronavírus-járványról szólt. Ebből a szempontból különösen érdekes a Járvány idején. Lelkipásztori útmutató 1739-ből című tanulmány. Patachich Gábor kalocsai-bácsi érsek lelkipásztori utasítása ismerős lehet számunkra is – emelte ki Molnár Antal. – Tesztelésről ugyan nincs benne szó, de a betegség eltitkolásának tilalmáról igen, ami halálos bűnnek számított. A szertartásokat csak szabadtéren lehetett megtartani, elrendelték a rendezvénytilalmat, különösen zenés-táncos eseményeken figyelmeztettek a megfelelő távolságtartásra. A főpásztor külön hangsúlyozta az Egyház szerepét a hívő közösség összetartásában.
Molnár Antal szerint Tóth Tamás kötetének legnagyobb érdeme, hogy folyamatosan kitekintést nyújt a római központra és a helyi realitásokra is. Így a könyv nem lett sem provinciális, sem pedig valamiféle madártávlati kép, aminek a veszélye sokszor fennáll azoknál, akik csak római forrásokból dolgoznak, és így az egyháztörténelem elveszti életteliségét. Molnár Antal azt is megemlítette, hogy Tóth Tamás tanulmányai megjelentek franciául, olaszul, németül, így bekerült a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.
Soós Viktor Attila idézte Jézusnak a talentumokról szóló példabeszédét Máté evangéliuma alapján. A történész kifejtette: érdemes az embernek bizonyos életszakaszaiban megállnia és mérleget készítenie. Hogyan teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a Jóisten rábízott, hogy építse Isten országát. Jó alkalom ezt megtenni, ha egy életút egy szakaszát lezáró, összegző kötet készül. Ez a kötet két évtized munkásságába ad betekintést. A második rész a 20. század egyháztörténetével foglalkozik. A történész a következő szempontok alapján csoportosította a tanulmányokat: konfliktusok, válságok, az Egyház reagálása az új helyzetekre, a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye története, mártírium, helytállás, magyar–szentszéki kapcsolatok.
Érdemes végiggondolnunk, hogy mit köszönhetnek az egyháztörténészek, a kutatók, a nemzet, az Egyház Tóth Tamás eddigi életútjának, kutatómunkájának – mondta Soós Viktor Attila. Hozzátette: pályája erősen kötődik az Örök Városhoz, és fontos egyházi tisztségei mellett mindvégig végzett egyháztörténeti kutatásokat. Visszatérve a talentumokra a történész azt fejtegette, hogy majd el kell majd számolnunk Isten előtt a talentumainkkal – Tóth Tamás jól áll a köztes időben.
Az elhangzottakra reagálva Tóth Tamás köszönetet mondott a könyvét ismertető három előadónak, kiemelve, hogy Erdő Péter bíboros mindig figyelemmel kísérte egyháztörténeti munkásságát, számíthatott tanácsaira. Hozzátette: egy könyv bemutatója olyan, mint egy keresztelő – örüljünk, hogy megszületett a tudományos gyermekünk.
Az est műsorvezetője Sümeghy Kata volt. A könyvbemutatón jelen volt Michael August Blume vatikáni nagykövet, Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Zenei szolgálatot végzett fuvolán Lengyel Jázmin, zongorán Horváth Andrea. Mindketten a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei.
Forrás:
