A különböző generációk közötti közös gondolkodás eredményeképpen jöhetett létre a „A Föld nem tud futni" Rendszerváltás vidéken címmel megjelent kötet - hangzott el a könyv bemutatóján Budapesten.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki), valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös gondozásában megjelent kötettel kapcsolatban Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntőjében nagy ünnepnek nevezte a könyv megjelenését és felidézte: tíz évvel ezelőtt, a NEB megalakulásakor azért is volt szükséges létrehozni egy azóta is működő kutatócsoportot, mert a hosszú évek során felhalmozott történelmi tudás nem feltétlenül volt rendszerbe foglalva. Közölte, ez már a tizenharmadik olyan kötet, amelynek gondozásában a NEB részt vesz. Megjegyezte, egyik legfontosabb feladatuk a társadalomtörténet kutatása. Mint fogalmazott, a kötet készítése során egy közösen gondolkodó kutatói hálózat jött létre, amely sok vidéki kutatót, illetve múzeumot, levéltárat tudott összekapcsolni, és ennek kapcsán jött létre az a generációk közötti közös gondolkodás, amely létrehozott egy együttműködést, és ez eredményezte a kötet létrejöttét. A NEB elnöke szerint a könyvben megtalálható írások jelentős része szakmai, társadalmi, sőt akár politikai vitákat is generálhatnak majd, de abban biztos, hogy emellett a kötet mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Nyári Gábor, a Retörki ügyvezető igazgatója felidézte, hogy bő három évvel ezelőtt, épp a világjárvány időszakában ültek le először Ö. Kovács Józseffel, a kötet egyik szerkesztőjével a célból, hogy létrehozzák a könyv elkészítésében részt vevő kutatócsoportot; ezt követően egy pályázat kiírására került sor, majd csatlakozott munkájukhoz a NEB is, ahol már zajlottak a magyar vidék történetével foglalkozó kutatások. Az ügyvezető igazgató beszédesnek nevezte a három év munkájával elkészült kötet címét, amely Ady Endre: Ülj törvényt, Werbőczi című költeményének első versszakából idéz: „A Föld nem tud futni, Csak a Földnek népe". Ez a cím megmutatja azt is, mi történt a magyar vidéki társadalommal az elmúlt évtizedekben - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a népesség a történelem során mindent képes volt túlélni. Nyári Gábor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon számos történelmi eseménynek - bár azok végül a fővárosban teljesedtek ki - vidéken volt a kiindulópontja. A kötet számos emberi sorson keresztül mutatja be, milyen körülmények között éltek vidéken a magyar emberek, milyen reményeik voltak a rendszerváltás időszakában, és ezekből aztán mi valósult meg - fogalmazott.
Ö. Kovács József történész hangsúlyozta, minden szerző számára nyitott volt néhány alapfogalom, ugyanakkor igyekeztek elkerülni a mellébeszéléseket és a vidéken élő emberek sokáig elnyomott történeteit próbálták a kötetbe beemelni. Elmondta, hogy a vidéki társadalomban a vákuumok már 1945-ben elkezdtek keletkezni, ezeket pedig a kényszerkollektivizálás, a szövetkezetekbe kényszerítés csak tovább erősítette. Véleménye szerint döbbenetes a különbségeket fedezhet fel az, aki megpróbálja összehasonlítani Magyarországot azokkal az országokkal, ahol nem volt kényszerkollektivizálás.
Schlett András történész, szociológus, a kötet másik szerkesztője arról beszélt, hogy a könyvben kirajzolódnak az egyéni karakterek, és méltatta a Retörki és a NEB hozzáállását: amellett, hogy teljes mértékben melléjük álltak, nem kötötték meg a szerzők kezét. Ennek a témának a feldolgozásával ugyanakkor „alaposan elkéstünk" - tette hozzá. A könyvből többek között az is kiderül, hogy a rendszerváltozás időszakában milyen politikai preferenciák és elvárások befolyásolták a vidéki emberek életét - ismertette. Magyarországon a kommunizmus és a piacgazdaság is leértékelte a föld valódi értékét, ez pedig egyfajta „politikai eladósodottsághoz" is vezetett - mondta és tanulságként fogalmazta meg, hogy „mindig abban kellene versenyeznünk, amiben egyediek vagyunk". A szerkesztő szerint a történelem folyamán mindig létrejönnek olyan új ideológiai alapvetések, amelyek aztán „kifutnak", ugyanakkor a magyar vidék minden rendszeren belüli korszakhatárnál felértékelődött. Schlett András szerint a kötet túlmutat azon, hogy a rendszerváltás, az átmenet, azt a kihívást is bemutatja, hogy „a sors hol ide ver, hol oda", „A víz szalad, de a kő marad".
Germuska Pál történész, az esemény moderátora többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem véletlen az, hogy a kötet szerkesztői nem húztak meg időhatárt, mert a magyar vidék rendszerváltásának történetét nem lehet néhány évbe belesűríteni. Úgy fogalmazott, hogy kötődés nélkül nincs természetes emberi életkörnyezet, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy mára már alig maradt a vidéknek megtartóereje.
Forrás: MTI 2023. december 7., csütörtök 20:52
