Az alább közölt anyag ITT letölthető
Rényi Péter az ellenzékről Népszabadságban, 1982.
„Valamit ideje tisztázni a szocializmus belső ellenzékijeivel kapcsolatban, elsősorban a „státusukat” [itt: helyüket] illetően. (…)
Az imperialista központok régen stratégiává emelték, hogy a szocializmuson belül különféle módon támogatni kell az eróziós, bomlasztó elemeket, az ellenzéki csoportokat és szervezeteket, a burzsoá politikai rendszert és a burzsoá nacionalizmust hirdető irányzatokat. Ez a kapitalista rendszer szocializmus ellen folyó harcának. (…)
Többeknek is lehet címezni a felszólítást: gondolják meg, milyen utat választottak, milyen pályán mozognak és merre, ha egyszer átlépik a Rubicont, amely a kritikus eszmei magatartást az ellenséges politikai tevékenységtől elválasztja. Itt azt a szerepet tenném szóvá, amit Konrád György az utóbbi években felvállalt.
(…) a lengyelországi krízis [válság] kirobbanásával, majd a Reagan-adminisztráció hivatalba lépésével más jelleget kapott az ideológiai vita a szocializmus természetéről is. Az antiszocialista elemek irányította Szolidaritás mind szélsőségesebb irányvételével és előretörésével előkelőbb helyezést kaptak a szocialista országok belső ellenzéki mozgalmai az imperialista akciók rangsorában. (…) Mi változatlanul kitartunk amellett, ami az ellenzékről már elhangzott: nem keressük az összeütközést, de szükség esetén nem is térünk ki előle – a régi magyar mondás szerint „amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten”. A türelem és a tolerancia gyakorlatát kívánjuk folytatni, de nem hallgathatunk, ha például jóhiszemű embereket, akiknek sokszor jogos vagy érthető aggodalmaik vannak, belerántanak akciókba, amelyek a legjobb ügynek is csak ártanak. (…)”
(Rényi Péter: Nem babra megy a játék! Népszabadság, 1982. december 11.)
Hasznos információk
1) Népszabadság: A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi lapja.
2) Rényi Péter (1920-2002): 1948 és 1954 között a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) agitációs és propaganda osztályának műszaki, majd politikai munkatársa. 1954-56-ban a Szabad Nép kulturális rovatvezetője. 1956 és 1988 között a Népszabadság főszerkesztő-helyettese.
3) Konrád György (1933): író, szociológus. 1965-től 1973-ig városszociológusként dolgozik. 1973 óta írásaiból él. Az 1970-es, 80-as években a magyar demokratikus ellenzék tagja. Műveit 1988-ig nem adják ki az első nyilvánosságban.
4) Reagan-adminisztráció: A Reagan elnök nevével jelzett amerikai kormányzat publicisztikus megjelölése. Ronald Reagan (1911-2004), az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke (1981-1989).
5) Szolidaritás (SOLIDARNOŚĆ; Szolidaritás Független Önigazgatási Szakszervezet): 1980 szeptemberében alakult független lengyel szakszervezet. Első elnöke a gdański Lech Wałęsa. A Szolidaritás létszáma rövid időn belül meghaladta a 10 milliót. A szakszervezet politikai mozgalomként megkérdőjelezte a szovjet rendszer fennállását. A hadiállapot kihirdetését (1981. december 13-át) követően vezetőit internálták, a szervezetet betiltották. A Szolidaritás az illegalitásban tovább működött, 1989-ben alapvető szerepet játszott a rendszerváltásban.
Információkeresés
- Mi Rényi alapvető állítása a „szocializmus belső ellenzékéről”?
- Az újságíró szerint az „imperialista központok” milyen módszereket alkalmaznak a kommunista rendszer ellen?
- Hogyan kapcsolja össze az ellenzék és az „imperialista központok” működését?
- Hol találsz a szövegben fenyegetést, félelemkeltést?
Elemzés és értékelés
- A Népszabadság főszerkesztő helyettese milyen módon igyekszik a közvéleményt elriasztani az ellenzéki mozgalmaktól?
- Kiknek a védelmében lép föl a szerző? Kiket akar megvédeni az ellenzék „káros tevékenységétől”?
- A „puha diktatúra” sajátosságai hogyan érhetők tetten a szövegben?
