Az alább közölt anyag ITT letölthető
Belügyi jelentések, 1965
Az 1965 első félévében az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint - 276 magyar állampolgár távozott jogellenesen külföldre, illetve tagadta meg a hazatérést. Jogellenesen 26 fő, míg legálisan kiutazók közül 250 személy tagadta meg a hazatérést. Az utóbbiak közül 118 társasutazás, 56 turistaútlevéllel, 63 rokon látogatói és 8 hivatalos útlevéllel utazott ki.
Szentpéterfa községbe az utóbbi időben különböző nyugati országokból - főként az USA-ból - nagy létszámú látogató-csoportok érkeztek. A beutazók az ellenforradalom alatt és az azt megelőző időkben távoztak Magyarországról; a községben feltűnően költekeztek, a nyugati életformát propagáltak. Pl.: az egyik beutazó és öccse a helyi italboltban 20 láda sört osztott szét a jelenlévők között.
NDK-dániai körutazásra az IBUSZ 1965. április 30. és augusztus 30. között 16 csoportot szervezett, amelyre 447 fő jelentkezett. 51 fő kérelmét elutasították. A kiutazottak közül 46 fő tagadta meg a hazatérést, többségük 20- 27 éves szakmunkás.
A középiskolák hallgatói körében a nyugati nyelvek iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődést némely ellenséges beállítottságú pedagógus úgy igyekszik kielégíteni, hogy a diákokat a nyugati követségek látogatására ösztönzik - mondva - a nyelvtanuláson kívül ízelítőt kaphatnak a nyugati kultúrából.
Hasznos információk
-
1960-68 között a beutazások száma 500 ezerről 4 millióra, a kiutazásoké 300 ezerről 1-1,5 millióra emelkedett. Ez utóbbiból kb. 150 ezret jelentettek a kapitalista országokat érintő kiutazások. A Nyugatra utazó magyar turisták elsősorban Ausztriát és az NSZK-t látogatták.
-
A disszidál szó eredeti jelentése: különválik, kiválik, kilép. A szocialista korszakban ezt a kifejezést használták az országot engedély nélküli elhagyására.
-
A hatvanas és hetvenes években évente kb. 2-3 ezer magyar állampolgár hagyta el illegálisan az országot.
-
A külföldi utazások lehetőségének fokozatos megkönnyítése a Kádár-rendszer egyik fontos közérzetjavító intézkedése volt.
-
Az útlevél beszerzéséhez egy formanyomtatvány kitöltése, a munkahelyi állami, párt- (fiatalok esetében még a KISZ-), valamint a szakszervezeti vezető ajánlása, a rendőrségnél külön is láttamoztatott fénykép, részletes, mindenre kiterjedő önéletrajz szükségeltetett.
-
A rendőrség a Magyar Népköztársaság érdekeire hivatkozva elutasíthatta az útlevélkérelmeket. A politikai szempontból megbízhatatlannak ítélt személyek, az egyedülálló fiatalok esetében gyakran éltek ezzel a lehetőséggel. Az is jellemző gyakorlat volt, hogy teljes családok nem kaptak nyugatra szóló útlevelet. Ha a szülők egyike, vagy a család egyik fele mégis kint maradt, akár évekig tartó procedúrák árán lehetett csak a család többi tagjának távozni.
-
A disszidálás bűncselekménynek számított, ezért az elkövetők ingó és ingatlan tulajdonát elkobozhatták.
Információkeresés
-
Általában miként történt a disszidálás?
-
A rendőri szervek miként igyekeztek megelőzni e cselekmény bekövetkeztét?
-
A jelentések milyen jelenségekkel hozzák összefüggésbe a disszidálásokat?
Elemzés és értékelés
-
Milyen okai lehettek a disszidálásnak?
-
Politikai szempontból miért érintette kellemetlenül a szocialista országokat az itt élők nyugatra távozása?
-
A disszidálás visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a turistautazások erőteljes korlátozása lett volna? Milyen érvek szólhattak e megoldás ellen?
