Az alább közölt anyag ITT letölthető
Szenes László református lelkész (Debrecen–Nagytemplom) háborús kárjelentése Révész Imre tiszántúli református püspöknek, Debrecen, 1945. október 9.
Rövid változat
„A [Debrecen] Péterfia utcai egyházrész emberveszteségét 1944. szeptember 1. óta külön nem tudom megállapítani. Ellenben néhány adatot közölhetek az egész egyházközség veszteségeire vonatkozóan. Az 1944. június 2-i angolszász légitámadásnak kerekszámban 500 áldozata volt. A szeptember 1-jén történt angolszász támadásnak kb. 100, a szeptember 19., 21., 24., orosz és 24-én ismét angolszász támadásoknak összesen kb. 200. Az ostromnak elenyészően kevés polgári áldozata volt, annál több az ostrom utáni időknek. […] [1945.] február végén a köztemető emberei 300–400 közötti számra becsülték ezeket. […] Legnagyobb anyagi kárunk [1944.] szeptember 19-én a Nagytemplom elvesztése. Két bomba zuhant rá, mindjárt a légitámadás elején. Egy levente, aki a Kossuth utcai templom tornyából »helyszíni közvetítette« ezt a támadást, a LÉGÓ központjába úgy állította be a dolgot, mintha a repülők szándékosan repültek volna rá a Nagytemplomra. Erről futólag az egyik napilap is megemlékezett. A templom hamar leégett, nyugati tornya ellenben 8 napig parázslott.”
Hosszú változat
„A [Debrecen] Péterfia utcai egyházrész emberveszteségét 1944. szeptember 1. óta külön nem tudom megállapítani. Ellenben néhány adatot közölhetek az egész egyházközség veszteségeire vonatkozóan. Az 1944. június 2-i angolszász légitámadásnak kerekszámban 500 áldozata volt. A szeptember 1-jén történt angolszász támadásnak kb. 100, a szeptember 19., 21., 24., orosz és 24-én ismét angolszász támadásoknak összesen kb. 200. Az ostromnak elenyészően kevés polgári áldozata volt, annál több az ostrom utáni időknek. […] [1945.] február végén a köztemető emberei 300–400 közötti számra becsülték ezeket. […] Legnagyobb anyagi kárunk [1944.] szeptember 19-én a Nagytemplom elvesztése. Két bomba zuhant rá, mindjárt a légitámadás elején. Egy levente, aki a Kossuth utcai templom tornyából »helyszíni közvetítette« ezt a támadást, a LÉGÓ központjába úgy állította be a dolgot, mintha a repülők szándékosan repültek volna rá a nagytemplomra. Erről futólag az egyik napilap is megemlékezett. A templom hamar leégett, nyugati tornya ellenben 8 napig parázslott. […] [Sulyok Kálmán segédlelkész] az égő Nagytemplomba elsőnek rohant be, és hozta ki az úrasztali edényeket s a Kossuth-széket. Szenes László [vezető lelkész] a püspöki palota pincéjében volt a támadás alatt, minthogy ebben a házban lakott. A Nagytemplom égésének hírére a jelenlévő sok száz zokogó ember előtt áhítatot tartott. Ennek végeztével kiment a templomhoz, ahol találkozott a püspökkel. Kb. 10–12 tagú kis társaság verődött össze, amely Ferenczy Károlyné [a debreceni Csapó utcai református lelkész felesége] kérésére énekelt és imádkozott, a már csaknem elhamvadt templom mellett. Utána e sorok írója az éjszakában gyülekezete meglátogatására, bejárására indult, mint minden légitámadás után. A lelkipásztor és segédlelkész mindvégig helyükön maradtak. Előbbi még lakását sem hagyta el, utóbbi pedig – noha szülei Debrecenben laktak – mindvégig a lelkipásztor mellett volt. […] A Nagytemplom helyrehozásának munkálatai 1945. április 15-én kezdődtek […] 1945. március–áprilisban az itt időző angol–amerikai ellenőrző bizottság tagjainak felkérésére Szenet László vasárnaponként angol nyelvű istentiszteleteket tartott.”
Közli: Szabadi István (szerk.): Krisztusban nyert erő I. A tiszántúli református gyülekezetek háborús krónikája (1944–1945). Debrecen–Budapest, Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára–Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány, 2016, 248–249. Elérhető az interneten ITT
Hasznos információk:
-
Debrecen bombázása 1944 június 2-án a szövetséges légierő bombázta első alkalommal Debrecent. Ez a támadás volt a legtöbb áldozatot követelő bombázás, amely Magyarországot érte a második világháború során. A bombatámadások egészen a Vörös Hadsereg októberi bevonulásáig tartottak. (bővebben lásd a NEB nullaev.hu honlapján: https://nullaev.hu/hu/debrecen)
-
LÉGÓ: A Légoltalmi Liga rövidítése, az egész országban és a fővárosban is ez a társadalmi szervezet dolgozta ki légitámadások elleni a helyi légoltalmi terveket és a szolgálatot teljesítők kiképzését. A LÉGÓ segédosztagok a bombatámadások során a rendőrséggel, tűzoltósággal, mentőszolgálatokkal együtt részt vettek az emberek mentésében is.
-
Kossuth-szék: a debreceni református Nagytemplomban őrzik Kossuth Lajos székét, amelyen 1849. április 14-én a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztásának bejelentésekor ült. Az országgyűlés ekkor nem a debreceni református kollégiumban, hanem a Nagytemplomban ülésezett.
-
Debrecent 1944. október 19-én foglalták el a szovjetek és itt rendezték be a megszállt magyar területek katonai és politikai központját. 1944. december 21-én, Debrecenben, a református kollégium oratóriumában alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány.
Információkeresés
Mire volt visszavezethető a legtöbb haláleset Debrecen polgári lakossága körében?
Kik hajtották végre a Nagytemplom lerombolásához vezető bombatámadást?
Elemzés és értékelés
Miért gondolhatták sokan, hogy a Nagytemplom elleni bombatámadás valóban egy szándékos akció volt?
Mi lehet a magyarázata, hogy több száz polgári lakos az ostromot követő hónapokban vesztette életét.
