-
Találatok szűkítése (találatok további szűkítésére/szűrésére a keresést követően is lehetőség van):
Vissza a listához
Ossza meg másokkal:
Vágólapra

Forráselemzés: Antall József megfigyelése

2024. 11. 13.
Background

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Szigorúan titkos belügyi jelentés,1968. február 21.

Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
II/III-3. Osztály
Tárgy: Ifj. Antall József ügye
11-12/7.
Jelentés
Budapest, 1968. február 21.

Ifj. ANTALL JÓZSEF budapesti lakos Kádár Elvtárshoz és Miniszter Elvtárshoz 1968. február 10-én küldött beadványaiban felvetett "zaklatásokat" megvizsgáltam. Az ellenőrzés alapján jelentem:

Ifj. ANTALL JÓZSEF 36 éves, szakképzettsége: tanár, jelenleg az Orvostörténeti Intézet könyvtárosaként van állásban, nős, 2 gyermeke van, pártonkívüli, büntetlen előéletű, budapesti lakos.

Apja felszabadulás előtt a Belügyminisztériumban osztálytanácsos volt. 1945-től az FKP képviselőjeként aktív politikai tevékenységet fejtett ki. Jelenleg nyugdíjas. Ifj. ANTALL JÓZSEF iskoláinak elvégzése után az "Eötvös" gimnáziumba került, magyar-történelem szakos tanárnak. Az ellenforradalom alatt az "Eötvös" gimnázium "Forradalmi Bizottságának" egyik vezetője volt. A gimnázium diákjaiból fegyveres csoportot szervezett, az ellenforradalom alatt újjáalakult FKP V. kerületi székházának védelmére. 1957 év elején áthelyezték a "Toldy Ferenc" gimnáziumba, ahol 1957. október 23-án az ellenforradalom évfordulójára néma tüntetést szervezett. Kezdeményezésére a tanulók nyilvánosan elégették az orosz nyelvtankönyveiket.

Ellenforradalmi tevékenysége miatt büntető eljárás ellene nem folyt. 1960-ban azonban a tanári pályáról kiszorítást nyert. Ettől kezdve dolgozik az Orvostörténeti Intézetnél mint könyvtáros és a Jurányi utcai gimnázium esti tagozatán másodállásban óraadó tanár.

Ifj. ANTALL JÓZSEF ellenséges nézeteket valló személy. Kapcsolatai főleg hozzá hasonló politikai beállítottságú személyek. 1963-ban a BRFK. Politikai Osztály ellenforradalmi tevékenységét figyelembe véve Figyelő-dossziét nyitott nevezettre. 1967-ben kapcsolatba lépett TARR PÁL volt ellenforradalmárral, akivel együtt tevékenykedett az FKP-ban 1956-ban. Tarr Pál a felelősségrevonás elől 1956 decemberében nyugatra szökött és Franciaországban telepedett le. Aktív, ellenséges tagja az emigrációnak. 1967-ben tett első hazalátogatása alkalmával személyes kapcsolatot létesítettek.

1967 november-december hónapban szorosabb ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy: jobboldali személyekkel tart fenn kapcsolatot, azokkal konspirált találkozókat folytat. Kapcsolatuk jellege azonban nem tisztázott.

Ellenséges beállítottsága változatlan.

A fentiek tisztázása érdekében a BRFK Politikai Osztálya 1968 február 8-13 között külső figyelést alkalmazott. A figyelést végző elvtársak február 10-én írott jelentésükben jelentették, hogy nevezett KLEINK VILMOS tanár, budapesti lakos kapcsolatát megbízta ellenfigyeléssel, ugyanakkor önellenőrzést is folytatott. A figyelés felfedéséről közölt alapos gyanú ellenére a megfigyelést tovább folytatták. Ennek tudható be, hogy az 5 napos megfigyelés során érdemleges adatokat nem sikerült megállapítani. A figyelést egyébként 10 napra tervezték, de fontosabb feladatok miatt megszakították és később kívánják folytatni.

Összefoglalva: Ifj. Antall József beadványában megjelölt időben tehát valóban fennállt küldő megfigyelés. A dekonspiráció felmerülését az elvtársak nem értékelték súlyosnak, ezért a figyelést tovább folytatták. A figyelés alkalmazása egyébként indokolt volt. Figyelembe véve ifj. Antall József magatartását, rövid időn belül újabb külső figyelése nem vezetne eredményre. Ezért a BRFK-nak szólni kell, hogy az operatív). ellenőrzés során a figyelést ne alkalmazzák. (Megjegyzés kézírással a lapszélen: Karasz et. intézkedett. 68. II. 28-án)

Javaslat: Antall Józsefet levélben értesíteni. Hogy panaszát megvizsgáltuk. Közölni vele, hogy életét és munkáját az állampolgári jogok és kötelességek szem előtt tartásával nyugodtan folytassa tovább.

Agócs István r. alezr. osztályvezető

(Megjelent: Népszabadság 2003. december 13.)

Hasznos információk

  1. Antall József (1932-1993) Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke volt a rendszerváltás után.

  2. 1962 után a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnöksége látta el a különböző állambiztonsági feladatokat: a hírszerzést, kémelhárítást, a belső reakció elhárítását, a katonai elhárítást, az útlevelek ügyintézését, valamint a fentiek ellátásához szükséges különböző technikai és operatív teendőket. A belső ellenség megfigyelésével és ellenőrzésével a III./III-as ún. Belső reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökség foglalkozott.

  3. Antall József 1968. február 10-én három azonos tartalmú levelet adott fel Kádár Jánosnak, Fock Jenő miniszterelnöknek és Benkei András belügyminiszternek. Panaszt tett amiatt, hogy a rendőrség állandó személyi megfigyelés alatt tartja, s kéri a felsőbb politikai vezetés intézkedését ennek megszüntetéséről.

  4. A "kiszorítás" korabeli belügyi definíciója: a "negatív magatartás okainak, lehetőségeinek szűkítésére irányuló konkrét megelőző intézkedési típus: munkahelyéről, állásából történő áthelyezéssel, elbocsátással, leváltással, fegyelmi eljárással, vagy más előírás alkalmazásával".

  5. A Budapesti Rendőr-főkapitányság politikai osztálya 1963-ban nyitott figyelődossziét Antallról. Több beszervezett ügynök is rendszeresen jelentést küldött róla. Közöttük volt egykori osztálytársa is, aki Antall egyik legközelebbi barátja volt.

  6. A belügyminiszteri titkárság vezetője küldött 1968. március 14-i keltezéssel néhány soros választ Antall Józsefnek mindhárom címzett helyett. "Az MSZMP Központi Bizottságához, a Minisztertanács Elnökéhez, valamint a Belügyminisztériumba írt beadványaiban foglaltakkal kapcsolatban értesítem, hogy panaszát, mint alaptalant lezártnak tekintjük."

Információkeresés

  • A Kádár-rendszer szemében milyen körülmények tették politikailag gyanús személlyé ifj. Antall Józsefet?

  • Milyen intézkedéseket tettek a „politikai veszély” elhárítása érdekében?

  • Mit állapított meg a jelentés Antall József panaszának tényszerűségéről?

Elemzés és értékelés

  • Mi lehetett Antall József célja a panaszlevél megírásával?

  • Milyen következtetéseket lehet levonni ebből az esetből a Kádár-rendszer 60-as évekbeli működéséről?

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Weboldalunkon sütiket használunk

Az oldalon az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. Az oldalon alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatás a "Tájékoztatás a sütikről" gomb megnyomásával érhető el.