Forráselemzés: Antall József megfigyelése

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Szigorúan titkos belügyi jelentés,1968. február 21.

Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
II/III-3. Osztály
Tárgy: Ifj. Antall József ügye
11-12/7.
Jelentés
Budapest, 1968. február 21.

(…) Ifj. ANTALL JÓZSEF iskoláinak elvégzése után az "Eötvös" gimnáziumba került, magyar-történelem szakos tanárnak. Az ellenforradalom alatt az "Eötvös" gimnázium "Forradalmi Bizottságának" egyik vezetője volt. A gimnázium diákjaiból fegyveres csoportot szervezett, az ellenforradalom alatt újjáalakult FKP [Kisgazdapárt] V. kerületi székházának védelmére.

1957 év elején áthelyezték a "Toldy Ferenc" gimnáziumba, ahol 1957. október 23-án az ellenforradalom évfordulójára néma tüntetést szervezett. Kezdeményezésére a tanulók nyilvánosan elégették az orosz nyelvtankönyveiket.

Ellenforradalmi tevékenysége miatt büntető eljárás ellene nem folyt. 1960-ban azonban a tanári pályáról kiszorítást nyert. Ettől kezdve dolgozik az Orvostörténeti Intézetnél mint könyvtáros és a Jurányi utcai gimnázium esti tagozatán másodállásban óraadó tanár. (…)

Ellenséges beállítottsága változatlan.

A fentiek tisztázása érdekében a BRFK Politikai Osztálya 1968 február 8-13 között külső figyelést alkalmazott. A figyelést végző elvtársak február 10-én írott jelentésükben jelentették, hogy nevezett [Antall József] KLEINK VILMOS tanár, budapesti lakos kapcsolatát megbízta ellenfigyeléssel, ugyanakkor önellenőrzést is folytatott. A figyelés felfedéséről közölt alapos gyanú ellenére a megfigyelést tovább folytatták. Ennek tudható be, hogy az 5 napos megfigyelés során érdemleges adatokat nem sikerült megállapítani. (…)

Agócs István r. alezr. osztályvezető

(Megjelent: Népszabadság 2003. december 13.)

Hasznos információk

1. Antall József (1932-1993) Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke volt a rendszerváltás után.

2. 1962 után a Belügyminisztérium III./III-as csoportfőnöksége látta el a Kádár-rendszerrel szemben ellenségesnek ítélt személyek megfigyelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

3. Antall József 1968. február 10-én panaszt tett amiatt, hogy a rendőrség állandó személyi megfigyelés alatt tartja. Panaszát alaptalannak nyilvánították és elutasították

4. A "kiszorítás" azt jelentette, hogy illető személyt eltávolították munkahelyéről áthelyezéssel, elbocsátással vagy leváltással.

5. Antallról több beszervezett ügynök is rendszeresen jelentést küldött a belügyi szerveknek. Közöttük volt egykori osztálytársa is, aki Antall egyik legközelebbi barátja volt.

Információkeresés

• Miért kezdett foglalkozni a Kádár-rendszer rendőrsége Antall Józseffel?

• Milyen intézkedéseket tettek a „politikailag veszélyesnek” tartott személlyel szemben?

• Miért vallott kudarcot Antall József titkos rendőri megfigyelése?

Elemzés és értékelés

• Mi lehetett Antall József célja a panaszlevél megírásával?

• Mivel magyarázod, hogy a Kádár-korszakban a rendszerrel ellenséges Antall Józsefet nem tartóztatták le, hanem „csak” eltávolították a tanári pályáról és rendőri megfigyelés alá helyezték?