Az alább közölt anyag ITT letölthető
Részlet Kádár János harisnyagyári beszédéből, 1968. október 24.
(…) A politika más módon is szerepel a brigádok munkájában. Önök nagyon jól tudják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak nem célja, hogy a párttagok számát valamiféle kampány keretében forszírozza, hogy valamivel több legyen, ez nem célunk. De természetesen a párt is egy élő valami, amely fejlődik, és amelynek szintén szüksége van utánpótlásra. (…) A munkába kapcsolódjanak bele, kezdjék meg a társadalmi kérdésekkel való foglalkozást, és azután ki-ki hajlama szerint — hogy aktívabb-e vagy nem — KISZ tag lesz, vagy párttag. Mert hiszen a mi társadalmunk céljait és a nép érdekeit lehetne úgy szolgálni, hogy az ember párttag, de úgy is, hogy nem párttag. De a közös törekvésekben azért része van. És mi azokat az embereket is tiszteljük és becsüljük. (…) A társadalmi élet és az emberek sok problémát okoznak. Például amikor hallom, hogy a brigádok a szabadnapokon és általában a szabadidőben együtt járnak különböző helyekre, az feltétlenül jó és helyes, de ugyanezek a brigádok egy kis időt arra is kell, hogy hagyjanak, hogy külön-külön is mehessenek valahová, mert olyan igényük is van az embereknek. És a kettőt helyesen kell egyidejűleg alkalmazni.
(Megjelent: Garadnai Zoltán: A „békés egymás mellett élés” értelmezése. In: KÖZEL-MÚLT. Húsz történet a 20. századból. 44-45.l.)
Hasznos információk
-
Kádár János 1968. október 24-én látogatott el a Budapesti Harisnyagyárba, ahol nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. A Népszabadság másnapi száma terjedelmes tudósításban számolt be ez eseményről. Kádár hosszú és közvetlen hangú beszédet tartott a gyár dolgozói előtt. Ebben szó volt többek közt a pártszervezésről, az ország közállapotairól, az emberek mindennapi életéről és a csehszlovákiai beavatkozásról is.
-
A munkaverseny mozgalmak a szocialista rendszerek politikailag elengedhetetlen, részét képezték. A brigádmozgalomban egy dolgozói csoport munkateljesítményét mérték. A szocialista brigádok közötti versenyben beszámították azt is, hogy milyen közös kulturális és szabadidős programokat szerveznek maguknak. Társadalmi munkákat is vállaltak, pl. egy-egy óvodát vagy iskolát felújítottak. Mindezeket a brigád naplójában rögzítették és dokumentálták.
Információkeresés
-
Milyen okokkal indokolja Kádár azt, hogy az MSZMP vezetése tekinti elsőrendű céljának a párttagok számának növelését?
-
Kádár szerint mire kell ügyelni, amikor közösségi programokat szerveznek a brigádok tagjainak?
Elemzés és értékelés
-
Kádár nyilatkozatainak tartalma és stílusa miért kelthetett rokonszenvet az emberek körében?
-
A emberek többsége számára miért tűnt sokkal elviselhetőbbnek a kommunista diktatúra rendszere Kádár János idején a Rákosi időszakhoz képest?
(Fotó: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának első titkára beszédet mond az Akkumulátor- és Szárazelemgyárban rendezett röpgyűlésen a XIII. kerületben tett látogatása alkalmával 1984. április 26-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)
