Az alább közölt anyag ITT letölthető
Ideológiai párthatározat, 1965
Az 1965-ös ideológiai párthatározatból:
„Hazánkban végbement szocialista átalakulás lényegében megszüntette a nacionalizmus társadalmi alapjait. A burzsoáziát felszámoltuk, a kispolgárság zöme a szocialista útra lépett. (...) A tapasztalat és az elméleti megfontolás egyaránt azt bizonyítja, hogy a nacionalizmus Magyarországon a szocializmus ellen, a szocialista országok összefogása ellen irányul, tehát egyértelműen reakciós, ellenséges ideológia. Mit sem változtat ezen, hogy a szocializmus őszinte hívei, a párt alapvető céljait elfogadó és értük önzetlenül dolgozó emberek körében szintén találkozunk nacionalista nézetekkel, előítéletekkel, hangulatokkal, amelyek ellentétesek saját felfogásuk és törekvéseik lényegével. A nacionalizmus a vélt vagy valóságos nemzeti érdekeket szembeállítja a társadalmi haladás nemzetközi érdekeivel, elveti a szocialista építés törvényszerűségeit, és nemzeti fölemelkedésünk alapvető feltétele, a szocialista országok internacionalista egysége ellen irányul”.
A párthatározat alapszervi megvitatásának tanulságait összegző jelentésből:
„Tapasztalható bizonyos bátortalanság a szocialista hazafiság propagálásában, mivel sokan félnek a nacionalizmus vádjától. Mások viszont, hivatkozva román, kínai nézetekre, annak a véleménynek adnak hangot, hogy miért éppen mi legyünk mentesek a nacionalizmustól. Főleg a Történettudományi Intézetben erőteljesen hangot kapott az a kívánság, hogy a saját nacionalizmusunk elleni harc elsődlegessége mellett »lehessen« harcolni más nacionalizmusa ellen is, mert e nélkül a mi harcunk is hitelét veszti, hogy a román kérdésben a párt politikája túlságosan engedékeny.”
(Megjelent: Rubicon 2004/8-9 91.l.)
Hasznos információk
-
Az 1965 tavaszán készült ideológiai párthatározatot a párt alapszervezetek megvitatták. Ennek tapasztalatairól összegző jelentés készült a Politikai Bizottság számára.
-
A román nacionalizmus kérdésében a magyar pártvezetés is kritikus volt, de ez elsősorban a szovjet-román viszony megromlásával függött össze.
Információkeresés
-
Miként értékeli a nacionalizmust a párthatározat?
-
Miért tartja nehéz feladatnak az ellene való küzdelmet?
-
Milyen fenntartások fogalmazódtak meg a párthatározattal kapcsolatban?
Elemzés és értékelés
-
Mitől és kiktől függhetett, hogy egy megnyilatkozást a „szocialista hazafiság” vagy a „nacionalizmus” kategóriájába soroltak-e? Milyen politikai célokat szolgálhatott az ilyen jellegű különbségtétel?
-
Mik lehettek azok a konkrét nemzeti követelések, amelyek szemben álltak „a társadalmi haladás nemzetközi érdekeivel”?
