Az alább közölt anyag ITT letölthető
Ujhelyi Szilárd visszaemlékezése
„(…) gazdaságilag meglepően gyorsan magához tért az ország, s a légkör is szabadabb, mint korábban volt. Tehát az a totalitárius, mindenre kiterjedő, az ember magánéletéig lehatoló, az emberektől aktív önkritikát és szavakban a rendszer melletti kiállást követelő magatartás helyett türelem van, hagyják az embereket élni, és nem erőltetik a különböző hűségnyilatkozatokat. Majd jöttek a jelszavak, hogy aki dolgozik, az a munkájával szavaz a szocializmus mellett, vagy hogy aki nincs ellenünk, velünk van. Amikor mi elmentünk, akkor úgy nézett ki, hogy ennek a népnek elege van mindabból, ami addig volt, és nem haj1andó úgy élni, ahogy addig élt. Amikor visszajöttünk, (…) az volt a benyomásom, hogy ez a nép felejt, felejti azokat, akiket 56-ban támogatott. Azaz elfogadja a jelent, és el akarja felejteni a múltat, azt is, ami Rákosiék alatt, és azt is, ami az események alatt történt. Az emberek élni akarnak.”
(Megjelent: A „hatvanas évek” emlékezete. 1956-os Intézet. Bp., 2004. 33.l.)
Hasznos információ
- A Ujhelyi Szilárd (1915–1996), jogász, politikus, illegális kommunista. 1945 után népjóléti államtitkár. 1951-ben elítélték. 1954-es szabadulása után a Nagy Imre körül kialakult pártellenzék aktív tagja. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahonnan 1958-ban térhetett haza.
Információkeresés
-
Mit tartott pozitív fejleménynek, illetve változásnak Ujhelyi Romániából történt hazaérkezése után?
-
Milyennek látta a közhangulatot?
Elemzés és értékelés
-
Mivel magyaráznád a közhangulat Ujhelyi által leírt alakulását az 1956 utáni években?
-
Az emberek milyen konkrét célokat fogalmazhattak meg maguknak Magyarországon az 1960-as évek elején?
-
Mi lehetett Kádár János véleménye a „tömegek” politikától, közügyektől való elfordulásáról?
