Az alább közölt anyag ITT letölthető
Beck Tibor visszaemlékezése
„A tisztességes parasztember úgy tudott elmenekülni a beszervezés elől, hogy elment, otthagyta a falut. Ez egy baklövése volt a Losonczi-féle agrárpolitikának. Akkor nagy munkaerő-kereslet volt az építőiparban meg egyéb helyen. Akik Belecskáról elmentek a vasúthoz dolgozni, naponta följártak például a kelenföldi vasútállomásra. Inkább utaztak naponta kétszer két órát vonaton, de nem maradtak ott a téeszben. A téeszbe bevitte a földet, vagy aláírta, téesztag lett a felesége, hogy kapjon háztáji földet, de a rendes parasztemberből nagyon kevés maradt ott dolgozni. És én ezért is mondtam többször a későbbiekben, amikor a mezőgazdaságnak a színvonaláról volt szó, hogy nekem például selejt segédmunkással kellett szakmunkát végeztetnem. Nem az embert akartam megsérteni, de valóban, a java parasztember akkor elmenekült a faluról. Inkább elment az építőiparba Budapestre, hetenként hazajárt - akkor még nem volt szabad szombat -, vagy tíznapoztak, és akkor volt három nap szabadjuk, amikor hazamentek, segítettek az asszonynak megkapálni a háztáji kukoricaföldet meg a kiskertet. Így alakult ki faluhelyen ez a bizonyos kétlakiság egy családban. Az osztályok, az osztálykategóriák összekeveredtek. Volt a családban egy melós, mondjuk egy építőipari segédmunkás, volt egy téesztag feleség, és esetleg lett egy értelmiségi gyerek. Ez egy általános jelenség volt Magyarországon. No, akkor ez a család melyik osztályba tartozik?”
(Megjelent: A „hatvanas évek” emlékezete. 1956-os Intézet. Bp., 2004. 74.l.)
Hasznos információk
-
Beck Tibor a Kertészeti Egyetem hallgatójaként aktívan részt vett a forradalomban. Ezért 1958-ban másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Tanulmányait nem folytathatta. Több téeszben agronómusként dolgozott.
-
A téeszesítés szétzilálta az 1956 után magához térő mezőgazdaságot. Elegendő gép, vezetési tapasztalat és a tagok érdekeltségének hiánya miatt az 1960-as évek elején a termés egy része ismét a földeken maradt; másik részét kivezényelt diákok és katonák takarították be. A kollektivizálás éveiben csaknem 10%-kal csökkent a mezőgazdasági termelés. Az ellátási zavarok enyhítése érdekében 1960-1962-ben jelentős mennyiségű gabonát és behozni pl. Kanadából. Az ehhez szükséges hitelek jó részét a Szovjetunió biztosította.
-
A problémákat érzékelve a szovjet típusú kolhozrendszertől eltérő korrekciós lépésekre került sor. A téeszbeli munkakötelezettségek teljesítése esetén minden tag jogosult volt közel 1 kat.hold saját művelésű földre. A családi állattartás korlátait fokozatosan feloldották. A falusi lakosság élelmiszer-szükséglet nagy részét ezek a háztájik biztosították, s ők adták az államilag felvásárolt áruk 22%-át.
Információkeresés
-
Milyen okok miatt vált jellemzővé a vidéki férfi lakosság városokba áramlása?
-
Mit jelentett a gyakorlatban a „kétlaki életmód”?
Elemzés és értékelés
-
Fizikai és lelki ételemben miért lehetett kimerítő a „kétlakiak” életmódja?
-
Az életmódbeli változások milyen hatással lehettek a falusi világ érték- és szokásrendjére?
-
Milyen családi konfliktusokat okozhatott az új helyzet?
