Az alább közölt anyag ITT letölthető
Részletek 1962-es újságcikkekből
„(...) Nem a kispolgári mentalitás termelődik-e újjá ebben a televíziós, autós, víkendházas, motoros életformában? (...) Ha emberünk elérte vágyait, vajon nem tompítja-e kis- és nyárspolgárrá az a körülmény, hogy a TV miatt nap mint nap bezárkózik lakásába, az autóban elszigetelődik a gyalogosoktól, a víkendházban a közös, társasági együttlét emberi alkalmaitól?”
(Az Új Írás című folyóirat vita cikkéből, 1962)
„Egy időben megkövetelték a villamoskalauztól, aki legszívesebben eperpalántáit gyomlálta volna kertjében, hogy emelje magasra a zászlót, holott csak a zászlót, s nem a jelképet vitte. (...) Most pedig azt mondják: napi nyolc óra munka, ennyi az állampolgári kötelességed. Tervezz gépeket, építs hidakat, vezess villamost, gyógyítsd a betegeket, szántsd a földet, lehetőleg minél jobban, hogy jobban élj és jobban éljünk, aztán gyomláld eperpalántáidat, menj moziba, fesd ki barátod lakását, ha ehhez van kedved. Hitet ne hazudj: ha polgár vagy, ne valld magad a [Kommunista] Kiáltvány hívének, bántalom ezért senkitől sem érhet.”
(Újságcikk - részlet, 1962)
Hasznos információk
-
Az ötvenes és a hatvanas években a nemzeti jövedelem ingadozott, de összességében az 1949. évi szinthez viszonyítva növekedett, s ez az emelkedő trend egészen a hetvenes évek közepéig megmaradt. Amíg 1956 előtt a lakossági fogyasztás teljes mértékben alárendelődött az iparfejlesztés céljainak, addig a Kádár-kormány politikájának fontos elemévé vált a lakossági fogyasztás fokozatos bővítése, az életszínvonal többé–kevésbé folyamatos emelése. Érezhető hatása azonban ennek csak 1965-től kezdve volt.
-
Magyarországon a lakosság egy főre jutó személyes reáljövedelme 1960 és 1980 között évente átlagosan 3,8 százalékkal emelkedett. A növekedési ütem a hatvanas évek első felében viszonylag alacsony évi 3,1 % az évtized második felében ellenben igen magas, évi átlagban 6,4 % volt.
-
Az 1960 és 1980 között Magyarországon felépült lakásoknak több mint a kétharmada magánerőből készült.
Információkeresés
- Miben egyezik, és miben tér el a két cikk szerzőjének a véleménye?
- A második cikk szerzője szerint mi az emberek legfontosabb állampolgári kötelessége?
- A második részlet szerzője melyik két időszakot hasonlította vajon össze?
Elemzés és értékelés
- Mit érthetett az első részlet szerzője „kispolgári mentalitáson”?
- „Megkövetelték”, „azt mondják” olvasható a második részletben. Alanyként kikre vagy mire gondolhatott szerző?
- Milyen okok játszhattak közre abban, hogy az emberek magánélet sáncai mögé húzódtak vissza?
- Szerinted a kommunista hatalom kedvező vagy kedvezőtlen fejleményként értékelte-e inkább az emberek politikától való elfordulását? Miért?
