„Ordass Lajos a halála előtti napokig írta naplóját. Amikor meghalt, felesége, Irénke néni arra kérte vejét és a lányát, Dedinszky Gyulát és Ordass Zsuzsannát, hogy a naplókat a nagybörzsönyi parókia cserépkályhájában égessék el. El is vitték ide, azonban egy idegen nyelvű kézirat kivételével nem tettek eleget a kérésnek, és az írásokat elrejtették a templom padlásán” – ismertette ifj. Zászkaliczky Pál, az Ordass Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke a Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet keletkezésének a kezdő mozzanatát.
Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatója 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
„A most kiadott naplók Ordass Lajos teljes naplóanyagának csak töredékét teszik ki. Egész pontosan az 1948-ban, illetve az 1956-ban és 1957-ben írt bejegyzései, amelyek szerintem Ordass legfontosabb naplói, mert ezek az aktív püspöki éveiből maradtak fenn” – összegezte röviden a könyv jelentőségét Isó Gergely, a kötet szerkesztője, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa a könyvbemutatón, amelyet március 9-én tartottak a Magyarországi Evangélikus Egyház budapesti, Üllői úti országos központjának kápolnájában.
Isó Gergely történész az Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatóján 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
A történész elmondta: a könyvben olvasható feljegyzések azt az intenzív időszakot mutatják be, amelyben Ordassnak egy ellenséges közegben kellett helytállnia. Hozzátette: a naplóirodalomnak jellemző tulajdonsága a keresetlen őszinteség, valamint fontos jellemzője az is, hogy a szerzője úgy fogalmazza meg a gondolatait, hogy nem ismeri a végkifejletet.
Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatója 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
Fabiny Tamás úgy tekint Ordass naplójára, mint az egyházpolitikáról szóló helyszíni közvetítésre. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint egészen bámulatos, ahogyan Ordass püspök délelőtt 11-től délután 2-ig kimerítő tárgyalásokat folytat Rákosinál, este pedig hosszan beszámol róla, hogy Miklós Imrével, Horváth Jánossal, az egyházi ellenzékkel miről beszéltek.
Fabiny Tamás püspök az Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatóján 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
„Megdöbbentett, hogy a naplóból kiderül: Ordass többször is elsírta magát. Korábbi élményeim alapján róla mindent el tudtam képzelni, csak azt nem, hogy sír. Pedig sír, és ez többször is előfordul a napló tanúsága szerint, még a gyülekezete előtt, igehirdetés közben is, amit annak tud be, hogy az idegei felmondták a szolgálatot. Ezzel függhet össze az is, hogy sokszor azzal zárja este lejegyzett sorait: nagyon fáradtnak érzi magát” – osztotta meg a könyvbemutató résztvevőivel az olvasás közben szerzett élményeit Fabiny Tamás.
Soós Viktor Attila történész az Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatóján 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja kiemelte, hogy bár az egyházainknak a különböző helyzetekben más-más megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük, de igyekeznek a párhuzamokat és azokat a fontos kapcsolódási pontokat megtalálni, amelyek összekötnek. A kötet egyik lektoraként elmondta: számára Ordass most kiadott naplója azt idézi fel, hogy micsoda isteni kegyelem volt a magyar egyházak, a magyar társadalom számára, hogy Ordass Lajost és Mindszenty Józsefet közel hasonló helyzetben hasonló megpróbáltatások érték. Mint megjegyezte, Ordassnak a pártállam és az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőivel folytatott tárgyalásairól szóló bejegyzései olyan ismeretekkel gazdagítanak, amelyek levéltári forrásokból sokkal nehezebben hámozhatók ki.
Mirák Katalin történész az Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatóján 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
A naplónak a műfaji sajátosságából fakadó személyes hangvételét hangsúlyozta Mirák Katalin, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnöke, a kötet másik lektora [tanulmánya is olvasható a kötetben A függöny mögött – Párhuzamos olvasmányok és források Ordass Lajos naplóihoz címmel – a szerk.]. Mint elmondta, a napló nem rengette meg az Ordass-képét, ugyanazt az Ordass Lajost látta, akit addig megismert, és ez az önazonosság szerinte nagyon fontos, vagyis nem arról van szó, hogy a püspök a naplójában kibújik egy álarc mögül, amelyben a közéletben mutatkozik.
„Az ismeretlen oldalai voltak azok, amik igazán megfogtak, például az, hogy a testi, fizikai állapotáról, illetve a mentális egészségéről is nagyon sokat megtudunk. Ez egy alapélmény az olvasó számára: hogy a naplót egy hihetetlenül fáradt és kimerült ember írja. Hozzá kell tenni, hogy a testi nyavalyáiról soha nem öncélúan ír, hanem például azon aggódik, hogy a másnapi szolgálatát hogyan fogja ellátni. Ez rávilágít arra, hogy a magánszemély és a közéleti ember egyszerre van benne jelen” – fejtette ki Mirák Katalin.
Ifj. Zászkaliczky Pál az Ordass Lajos: Naplóm 1948, 1956–1957 című kötet bemutatóján 2022. március 9-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában - fotó: Pete Dóra
Ifj. Zászkaliczky Pál kérdésére – hogyan lehet igazán hasznos a kötet az egyház számára? – Fabiny Tamás azt mondta, jó kézbe venni ezt a minden szempontból komoly kutatói és szerkesztői munka eredményeként kiadott könyvet, de a hatékonyság érdekében szükséges lesz könyvbemutatókat is tartani.
Forrás:
Kapcsolódó tartalom:
