Sándor István szalézi szerzetes 1953-ban lett az ún. pártőrség-per áldozata. A mindössze 39 évesen hóhérkézre juttatott, a börtönben többször is kegyetlenül összevert atya testét jeltelen sírban helyezték el, földi maradványait csak 2019-ben sikerült azonosítani. A 2013-ban boldoggá avatott Sándor Istvánról a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Art Bt. dokumentumfilmet készített Ő AZ! címmel, amely teljes terjedelmében megtekinthető a YouTube-on.
Sándor István rövid életrajza
Sándor István Rákospalotán született 1914. november 26-án. Szolnokon 1924-től polgári iskolát, 1928-tól középiskolát, 1932–35 között fémipari szakiskolát végzett. 1936. június 2-án belépett a szalézi rendbe. Több alkalommal teljesített katonai és frontszolgálatot. Első fogadalmát 1940. november 8-án, örökfogadalmát 1946. július 24-én tette. A szaléziek újpesti Clarisseumában árva munkás és iparos fiatalokkal foglalkozott. Az alakuló Államvédelmi Hatóság 1948 után közülük is toborozta embereit (az árvák látszottak a „legmegbízhatóbb kádereknek”), de ezek a fiatalok később is kapcsolatban maradtak Sándor Istvánnal. A szerzetesrendek föloszlatása, 1950 után gyári munkásként dolgozott, a gyárban végzett nevelőmunkájáért „népnevelő elismerést” kapott.
A fiatalokkal tartott kapcsolata miatt hamarosan összeütközésbe került a hatóságokkal. Amikor kiadták ellene az elfogató parancsot, Ádám László tartományfőnök előkészítette külföldre menekítését, de Sándor István az utolsó pillanatban úgy döntött, nem hagyja el tanítványait, akkor sem, ha a vértanúságot kell vállalnia. 1952. szeptember 27-én letartóztatták, a börtönben többször brutálisan összeverték, de beismerő vallomást nem tudtak kicsikarni tőle. 1953. május 23-án a szaléziak v. a pártőrség perében a Katonai Bíróság szervezkedés és hűtlenség vádjával halálra ítélte. Zana Albert szerzetestársával és Farkas Ferenc ÁVH-hadnaggyal együtt 1953. június 8-án kivégezték. (Szöveg forrása: Magyar Katolikus Lexikon, Sándor István szócikk)
A film negyed órába sűrítve bemutatja Sándor István életét, az ellene lefolytatott koncepciós pert, a földi maradványai utáni kutatást, majd a csontok genetikai azonosítását is. A filmben megszólal B. Varga Judit történész, muzeológus, a Kényszer ellenére – Szaléziak és a kommunizmus című kötet szerzője, Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, Pokorny János, a pártőrség-per VI. rendű vádlottja, Susa Éva antropológus, a kegyeleti sírfeltárás vezetője, és Dudás Eszter antropológus, aki az azonosítás folyamatát mutatja be.
Kapcsolódó tartalom:
