-
Vissza a listához
Ossza meg másokkal:
Vágólapra

Az '56-os forradalom az európai népek közös emlékezetéhez tartozik

2016. 05. 22.
Background

Az 1956-os magyar forradalom az európai népek közös emlékezetéhez tartozik - jelentette ki az MTI-nek Rafal Rogulski.

Az 1956-os magyar forradalom az európai népek közös emlékezetéhez tartozik, ugyanúgy építi a spanyol vagy portugál identitást, mint a magyart, természetesen más-más mértékben - jelentette ki az MTI-nek Varsóból telefonon adott interjúban Rafal Rogulski, az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) Intézetének igazgatója, aki több lengyel résztvevő mellett jelen lesz a magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencián.

Elmondta, hogy a szimpózium fő témája idén az 50-es évek közepe táján a kommunista országokban bekövetkezett „olvadás" és annak széles értelemben vett, társadalmi, politikai, kulturális, művészi és egyéb következményei. Mindegyik témához kapcsolódik egy töprengés arról, hogy lehetséges-e az európai emlékezés közössége, vagy sem. Az idei szimpózium az 1956-os esztendő főbb eseményeire összpontosít, elsősorban Magyarországon, de Lengyelországban is.

Arra a kérdésre, hogy Európa és a nagyvilág nem feledkezett-e meg kissé a magyar 56-ról, Rogulski azt válaszolta: általában véve a nyugat-európai emberek nem sokat tudnak Közép-Európa történetéről, de ez kölcsönös, mert „mi se tudunk sokat az ő történelmükről". „Éppen azért született a Hálózat, hogy a különböző fontos történelmi eseményekre emlékezzünk, rámutassunk, hogy mi a jelentőségük a földrész számára" - tette hozzá. Az 56-os magyarországi események a közös európai emlékezethez tartoznak, ezért szükséges emlékezni rájuk. 56 emléke nem könnyű emlék, az akkori nyugat-európai demokratikus kormányoknak, de főleg az amerikaiaknak „Lenne miért szégyenkezniük"- vélekedett. „Úgy gondolom, hogy a politika szintjén bizonyára emlékeznek rá, mert azért ez kulcsfontosságú esemény volt Európa második világháború utáni történelmében" - szögezte le. Ami az 56-os magyar forradalom lengyelországi emlékezetét illeti, Rogulski azt mondta, van érdeklődés a téma iránt, mint általában Magyarország, a magyar történelem, a magyar politika iránt is, amelyek állandó elemei a lengyel médiának. A lengyelek tudják, hogy a magyarok 56-ban fegyverrel harcoltak a szovjet megszállók ellen, és ez a téma a különböző tanulmányi programokban is állandóan jelen van - mondta. A magyar forradalom már csak azért sem tűnhetett el a lengyel köztudatból, mert szorosan összefügg az 1956. júniusi poznani munkásfelkeléssel, és a szovjet tankok októberben ugyanúgy körülvették Varsót, mint Budapestet, bár csak az elővárosokig jutottak el, tényleges intervencióra nem került sor, viszont mélyreható belpolitikai változások történtek. Ezt a lengyel iskolákban természetesen tanítják, párhuzamot vonva a magyar októberrel. És emlékeznek arra a nagy rokonszenvhullámra is, amely az 56-os forradalom iránt Lengyelországban akkor kibontakozott. „Én úgy érzem, hogy ez a rokonszenv azóta sem csökkent, sőt az utóbbi időben még nőtt is" - mondta Rafal Rogulski. Úgy vélte, „az a tény, hogy ilyen nehéz tapasztalatok vannak mögöttünk, közelebb hoz bennünket egymáshoz, jobban meg tudjuk érteni egymást. Az együttműködés, közeledés óhajtása lényegesen nagyobb, mintha ezek nem lettek volna". Az 56-os magyar forradalom tanulságai nagyon brutálisak és nagyon szomorúak, okulni kellene belőlük, nemcsak Kelet-Európában, hanem egész Európában és az egész világon is - mondta.

„Azt látjuk, hogy a mai napig alkalmazzák ugyanezeket az eszközöket, módszereket a világon. Akkor is arra hivatkoztak, a szovjet hadsereg azért megy be Magyarországra, hogy megmentse az ott élő szovjet állampolgárokat, és ma is hasonló indoklásokat hallunk" - fogalmazott. Mint a XX. század összes fontos és nehéz eseménye esetében, az egyik legfontosabb tanulság, hogy „kötelesek vagyunk emlékezni". „Egy másik fő tanulság, hogy szükség lenne egy olyan eljárásmódra, amely kikövetelné a döntéshozóktól, hogy bölcsebb döntéseket hozzanak a különböző ügyekben, legyenek azok politikaiak vagy mások. Többek között ezért rendezünk ilyen szimpóziumokat. És többek között éppen ezért rendezzük az ideit Budapesten és nem valahol másutt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és a Magyar Tudományos Akadémiával együtt, hogy ezt nyomatékosítsuk" - zárta az interjút Rafal Rogulski.

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Weboldalunkon sütiket használunk

Az oldalon az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. Az oldalon alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatás a "Tájékoztatás a sütikről" gomb megnyomásával érhető el.