-
Vissza a listához
Ossza meg másokkal:
Vágólapra

A vidéki Magyarország ismeretlen fejezeteire derült fény

2023. 09. 07.
Background

Tudósítás a Magyar Nemzetben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kettős könyvbemutatójáról.

(Fotó: Magyar Nemzet /Teknős Miklós)
(Fotó: Magyar Nemzet /Teknős Miklós)
(Fotó: Magyar Nemzet /Teknős Miklós)

Kettős könyvbemutatót tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kutatóközpont épületében szeptember 5-én. Tudósítás a Magyar Nemzetben.

A Csikós Gábor–Horváth Gergely Krisztián által jegyzett Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban (1957–1980) című könyv kapcsán Bánkuti Gábor történész kiemelte, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudatos vállalkozásának köszönhetően újabb kötet jelent meg, amely a magyar vidék ismeretlen fejezetéről szól.

A sorozat eddigi kilenc része több mint ötezer oldalon mutatja be az 1945 és 1989 közötti magyar vidék történetét. Hangysúlyozta, hogy a vizsgálatokra nagy szükség van, mivel a vidék erőszakos átalakításával olyan össztársadalmi gyakorlatok és folyamatok indultak meg, amelynek társadalmi, gazdasági, demográfiai hatásai máig érződnek. A kötet jellemzője, hogy az alkotók tematikailag homogén, de különböző megközelítéssel igyekeznek feldolgozni bizonyos résztémákat egy szétzilált társadalom lenyomatait bemutatva. Ehhez a szerzők számos egyéni és levéltári forrást is feldolgoztak, illetve interjúkat is készítettek, amelyek együttesen jelentős társadalomtudományi értékekkel is bírnak.

Kiderül például, hogy milyen ellátási nehézségekkel, adózási kihívásokkal kellet szembenézniük a felszámolás előtt álló parasztgazdaságoknak, valamint az is, hogy a kényszertéeszesítés után a szocialista Magyarország rendszerszintű káoszából a „kiutat” az új gazdasági mechanizmus jelentette, amely nem volt más, mint csődmenedzselés. Mindez gyakorta a termelőszövetkezetek ügyeskedésének, piacosodásának biztosított teret. Így érthetőek meg a jövedelmet termelő melléküzemágak, vagy a vidék és a város kapcsolata is, amelyekre korábban kevesebb figyelem összpontosult.

A vidékkutató munkacsoport hatalmas feltáró munkája révén a XX. század második feléből jelentős tények és összefüggések ismerhetőek meg, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a magyar historiográfia történetében– mondta Bánkuti Gábor történész.

A szocialista magyar vidék, amely romba döntötte a falusi társadalmat

Csikós Gábor Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. században című kötetét Vámos Gabriella etnográfus mutatta be. Beszámolt arról, hogy az interjúkötetből a XX. század második felének a társadalomtörténete ismerhető meg, ráadásul mindez alulnézetből. Az interjúk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának közös gyűjtésnek köszönhetően születtek meg.

Az interjúztatók azon nőket és férfiakat szólították meg, akik még a hagyományos paraszti kultúrában szocializálódtak. A 27 településről származó interjúk középpontjában az emberi tapasztalat áll. Az elbeszélők életében hol kevésbé, hol jobban, de nyomot hagyott a kommunista diktatúra. Az interjúkat tematikusan rendezték a könyvben. A kutató emlékeztetett arra, hogy a társadalomtudományokban az 1970-es években megtörténő narratív fordulat eredményeképpen ma a történészek is fontos forrásnak tartják az oral history típusú szövegeket.

Vámos Gabriella hangsúlyozta, hogy önmagukban a szóbeli források nem elégségesek ahhoz, hogy a múltban megtörtént eseményeket a maguk teljességében megértsük. Szólt arról is, hogy az interjúszituáció nem azonos a hétköznapi beszélgetéssel, mindig ünnepi alkalom mind a kutató, mind pedig a megnyilatkozó számára. Kiemelte, hogy az oral history interjúk nagyszámú felhasználása, azok együttes olvasata megmutathatja azokat a sorsokat és életutakat, amelyek a korábbi rendszerben millióknak jutottak osztályrészül. A most megjelentetett kötet társadalmi, kulturális, morális változásokra és a reflexiókra hívja fel a figyelmet, amelyeket az egyén saját tetteinek rekonstruálására alkotott meg.

Forrás: A vidéki Magyarország ismeretlen fejezeteire derült fény (Magyar Nemzet- 2023.09.06.)

Kapcsolódó tartalom:

APÁINK FÖLDJE (kisfilm)

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Weboldalunkon sütiket használunk

Az oldalon az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. Az oldalon alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatás a "Tájékoztatás a sütikről" gomb megnyomásával érhető el.