Budapesten 72 évvel ezelőtt, 1951. május 21-én kézbesítették az első véghatározatokat, ekkor kezdődött meg és július végéig tartott fővárosban élő osztályidegenné, népellenséggé, reakcióssá minősített családok kitelepítése- emlékeztetett Bank Barbara történész azon az emlékműavatáson, amelyet Mád településen tartottak szeptember 26-án.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja beszédében továbbá kiemelte: „Két hónap alatt több mint 13 ezer embert, 5182 családot hurcoltak el: csecsemőket, aggokat, férfiakat, nőket. A kitelepítettek ingatlanjait elkobozták, az új lakhelyre a családfő 500 kilogramm, a családtag 250 kilogramm holmit vihetett magával, régi életük felszámolására 24 órát kaptak. A többségnek mindene elveszett"- fogalmazott.
Hozzátette: „A budapesti kitelepítéseknek több célja is volt. Egyrészt meg akarták tisztítani a fővárost az elittől, az osztályidegenektől, másrészt az új elitnek szüksége volt az elhagyott értékes ingatlanokra, ingó vagyonra. Volt, akit csak azért hurcoltak el, mert magas rangú személy vetett szemet a lakására, villájára. A polgárságot, mint társadalmi réteget teljesen szét akarták zúzni…"- emlékeztetett Bank Barbara.
Teljes egészében is elolvasható a beszéd ITT!
„A kommunista diktatúra alatt Budapestről Mádra kitelepített, megbélyegzett, vagyonuktól megfosztott, a fővárosból kitiltott ártatlan emberek emlékére” – olvasható a felirat azon a márványtáblán, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Örökség Intézete és a Demeter család állított 2023. szeptember 27-én, Mádon.
Az emlékművet Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, valamint Bank Barbara és a Demeter család tagja avatta fel.
