A becslések szerint több tízezer embert öltek meg a jugoszláv partizánok 1944-45-ben. A délvidéki terrorban nem számított, ki melyik népcsoporthoz tartozott. A népirtásban ugyanis magyarokat, németeket és horvátokat is megkínoztak és kivégeztek. A borzalmakról 2017. január 26-án nyílt kiállítás Nagykanizsán, a Halis István könyvtárban.
Ahogy ezen a tablón is olvasható: el kell mondani gyermekeinknek, hogy milyen szörnyű dolgot tettek a jugoszláv partizánok 1944-45-ben. A Keskenyúton Alapítványnak köszönhetően mélyebb bepillantást nyerhetünk a délvidéki vérengzésbe. "Ezt a mai kiállítást és a hozzá kapcsolódó vetélkedőt azért tartom jelentősnek, mert nagyon sok fiatal is eljött és részt vesz ezen a vetélkedőn. Ez a biztosítéka annak, hogy amikor a kommunizmus áldozatainak emléknapja néhány évtized múlva már a mai idősek nélkül lesz megtartva, akkor is legyen emlékező" - hangsúlyozta Papp János, a Nagykanizsai Polgári Egyesület elnökhelyettese.
Diákoknak egy vetélkedőt is indítottak a szervezők. A feladatokat a kiállítás megnyitóján az interneten élesítették. A helyes választ csak az tudja, aki jól végignézi a délvidéki terror anyagait.
A Keskenyúton Alapítvány kuratóriumának elnöke Cseresnyésné Kiss Magdolna családja is érintett volt a vérengzésben. Nagyapját, alig 50 évesen, Verbászon az elsők között vitték el a partizánok. "Cukorgyári tisztviselő, vagyona nem volt, tehát őt nem a vagyonáért, hanem pusztán a magyarságáért vitték el. Egyébként Verbász az egy sváb település, tehát zömében németek voltak. A németeket lágerekbe hurcolták, és akik akkoriban ott voltak férfiak, őket összegyűjtötték és a verbászi temetőben előre megásott tömegsírba lőtték" - idézte fel a történteket Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Ésszel felfoghatatlan, amit a jugoszláv kommunista partizánalakulatok elkövettek a magyarokkal, németekkel és horvátokkal. "A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt. Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs" - vélekedett Balogh László, a Humán Bizottság elnöke.
Az embereket megkínozták, elevenen elégették, karóba húzták, de még ennél is durvább módszereket alkalmaztak – mondja a történész. "Volt, akit elevenen megpatkoltak, például papot, egyházi személyt, és végig hajtották utána az utcán egyik helységből a másikig. Borzasztó kihallgatások voltak, illetve olyan embertelen, még középkorinak sem nevezném azokat a módszereket, amiket alkalmaztak. Tehát felvágták a két oldalát és besózták az embernek, tehát minden volt még tehát amit nem lehet elképzelni még az is" - mondta Dr. Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja.
Hogy pontosan mennyi embert végeztek ki Tito partizánjai, máig nem lehet tudni. A becslések szerint azonban több tízezerre tehető a számuk. A borzalmakról készült kiállítást február 23-ig lehet megtekinteni a Halis István Városi könyvtárban.
További részletek:
