A Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 című vándorkiállítás az azonos nevű, országos rendezvénysorozat részeként rendezte meg a NEB. A paraszti gazdaságok megfélemlítés és a terror kísérte kényszerkollektivizálását bemutató tárlatunk annak jegyében született, hogy tisztelegve a földjétől megfosztott parasztság emléke előtt, a társadalom felejtésével felhalmozódott adósságokból is törlesszünk valamennyit. A kiállítás rendezője a NEB, közreműködő partner az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága. 2018-ban és 2019-ben a fővárosban és mintegy húsz vidéki helyszínen mutattuk be.
A program fontos tartalmai
A programsorozat nyitókonferenciával indult
Tablókból álló vándorkiállítást mutattak be a sajtónak a Néprajzi Múzeumban 2018. március 23-án, majd konferencia kezdődött a Parlamentben, amelyet az emberi erőforrások minisztere nyitott meg. Balog Zoltán azt mondta, hogy nagy hiányok vannak a történelmi ismereteinkben. A különböző generációk tudásának hézagai más-más korszak igazsághű értékelését homályosítják el, attól függően, hogy mely korszakban végezték tanulmányaikat. Talán az egyik legmélyebb űr a magyar parasztság második világháború utáni sorsát illetően tátong - jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve: „zsigereiben érzi ezt", akinek családfája paraszti gyökerekkel rendelkezik. Sok bűnt feltártak már a kutatók visszaemlékezők segítségével, dokumentumok, tárgyak bemutatásával, rengetegen megfilmesítették az érintettek sorsait. Köszönet illeti a bátrakat, akik akkor foglalkoztak a témával, „amikor ez még nem volt divat" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Azt mondta, hogy a magyar parasztság ellen viselt „pusztító hadjáratot", egész települések kisemmizését, családok megnyomorításának igazi mélységeit, a mára kialakult társadalmi és kulturális változásokat nehezen lehet tetten érni egyszerűen csak kutatásokkal, ezért hálás a NEB-nek a konferenciáért.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy az egész magyar nemzet szenvedi több nemzedék gyökereinek kiszaggatását. Felidézte, hogy a „paraszt" kifejezés a két világháború közti időszaktól a kilencvenes évekig megalázó volt, sőt egyes körökben még ma is az. Megjegyezte, hogy „ezt nem a kommunizmus kezdte". A kormányzat feladata, hogy újra felértékelje a vidéki létet, a földműves életformát; eszközök, elismerés formájában állami segítséget nyújtson - emelte ki. Sikerül-e újra termővé tenni a magyar paraszti kultúra fáját? - tette fel a kérdést Balog Zoltán.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: Kádár János, az MSZMP első számú vezetője egy idő után rájött, hogy „csak bottal tudja beverni a szövetkezetbe" a parasztokat, kizárólag agresszióval képes megtörni az utolsó, függetlenségét még őrző csoportot. A felismerés a magyar társadalmat sújtó egyik legnagyobb tömeges állami erőszakhullámhoz vezetett - mutatott rá. Közölte: 1958 nyarán meghirdették a klerikális reakció és a vallásos világnézet elleni kampányt, megkezdték a paraszti közösségek értékrendjének hagyományosan keretet adó egyházak megtörésének újabb összehangolt stációját, fél évvel később pedig elindult a parasztok termelőszövetkezetekbe kényszerítése. Noha a kádári kommunista propaganda igyekezett az önkéntesség látszatát kelteni, a valóság más volt: a rezsim a lelki és fizikai erőszak legkülönbözőbb módszereit bevetve faluról falura számolta fel a paraszti gazdálkodás bázisát adó családokat - idézte fel Földváryné Kiss Réka. Az ekkor átélt megaláztatások generációkon át kibeszéletlen történetekké, felejtésre ítélt tabukká váltak. A konferencia egy hosszú szakmai kutatómunka eredményeit teszi a nagyközönség számára is elérhetővé - mondta a NEB elnöke.
A programsorozat fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Szakmai irányítója Földváryné Kiss Réka, aki az első két városban, Nagykanizsán és Kecskeméten március 27-én és 28-án megnyitja a tizenkét tablóból álló országos vándorkiállítást. A tárlat tizennégy helyszínen, köztük Budapesten, Szegeden és Székesfehérváron is látogatható lesz az idén. A szervezők azt írták, hogy az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató programsorozat - amelynek helyi konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és rendhagyó történelemórák is a részét képezik - méltó megemlékezésre ad lehetőséget az egykori üldözötteknek, valamint az érintett rokonoknak. Kiemelt cél a fiatalok figyelmének felkeltése, ami hozzásegítheti őket saját családjuk múltjának megismeréséhez, feldolgozásához.Készítettek egy kisfilmet, középiskolások számára pedig szeptemberben országos versenyt hirdetnek, amelyhez a pedagógusoknak tartott módszertani továbbképzés kapcsolódik majd - közölték. A paraszti gazdaságok kollektivizálása a népesség csaknem felét érintette Magyarországon. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését megfélemlítéssel és erőszakkal érte el a kommunista hatalom. Feldúlta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot - írták.
(MTI-hír)
Kapcsolódó tartalom:
