-
Vissza a listához
Ossza meg másokkal:
Vágólapra

A magyar forradalom sorsa már október végén eldőlt Moszkvában

2016. 11. 05.
Background

Nemzetközi hatását tekintve meghatározóbb dátum nov. 4-e október 23-nál- hangsúlyozta a NEB elnöke az Aréna c. műsorban.

Nemzetközi hatását tekintve november 4-e meghatározóbb dátum október 23-nál is - véli a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. Földváryné Kiss Réka az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy a magyarországi szovjet intervenció még sok nyugaton élő baloldali értelmiségit is a rendszer ellen hangolt. A magyar forradalom sorsa azonban már október végén eldőlt Moszkvában - hangsúlyozta a kutató.

„Október 23-a egy közös, egyetemes szabadságkód. Először fordult elő a kelet-európai szovjet blokk történetében, hogy egy nép ennyire markánsan szembefordul a szovjet rezsimmel. Előtte is voltak kísérletek, de az, hogy egy társadalom fegyverrel fordult szembe, először fordult elő, és óriási sokkot okozott a Szovjetuniónak” - mondta Földváryné Kiss Réka.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke hozzátette, már akkor is a tömegmédia korában élt az európai társadalom, ezek a képsorok mindenhova eljutottak, nem csak a magyaroknak lett a szabadság szimbóluma. November 4-e pedig ennek az ellentettje: azt mutatta meg, hogy a szovjet diktatúra csak fegyveres erőszakkal tudta kezelni a válságot.

Forrás: Fortepan

„Hatását tekintve november 4-e súlyosabb volt, mint október 23-a. Ha csak arra gondolunk, hogy a nyugati baloldali értelmiséget, ami nagyon szimpatizált a Szovjetunióval, köztük Albert Camus-t és Jean-Paul Sartre-ot, igazából a november 4-i hatvanezres szovjet katonai jelenlét és támadás rendítette meg” - jegyezte meg Földváryné Kiss Réka. A forradalom és a szabadságharc sorsa igazából a Kremlben dőlt el, leginkább Moszkva birodalmi érdeke és presztízse motiválta – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

„Nem hagyták, hogy a kelet-európai érdekzónából kiessen egy állam. Ennek voltak geopolitikai indokai, de legalább szovjet birodalmi presztízsérdekek domináltak. Ennek a következménye volt a november 4-i fegyveres támadás” - mondta Földváryné Kiss Réka. Olyan óriási túlerővel kellett szembenézniük, hogy nyilvánvaló volt, kilátástalan a küzdelem – fűzte hozzá a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. „Azt, hogy utána milyen lesz a politikai kibontakozás, novemberben, december elején nem lehetett látni, legalábbis a magyar szereplők nem láttak világosan” - tette hozzá Földváryné Kiss Réka.

Kapcsolódó tartalom:

Az Arénában hallható beszélgetés ajánlója és adása
A korábbi, október 23-án hallható Aréna-beszélgetés

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Weboldalunkon sütiket használunk

Az oldalon az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. Az oldalon alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatás a "Tájékoztatás a sütikről" gomb megnyomásával érhető el.