-
Vissza a listához
Ossza meg másokkal:
Vágólapra

A magyar és a lengyel '56-os eseményekre emlékeztek Budapesten

2026. 05. 29.
Background

Az 1956-os év Lengyelországban és Magyarországon címmel tudományos konferenciát tartott – az IPN Történelmi megálló Budapesten programsorozata keretében – a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), a budapesti Lengyel Intézet és a Wacław Felczak Alapítvány 2026. május 28-án és 29-én Budapesten. (MTI-hír)

Az 1956-os magyar és lengyel forradalom vált a 20. századi kollektív emlékezet legfontosabb kikristályosodási pontjává, mert az évszám a szovjet birodalomba kényszerített társadalmak szabadságvágyának szimbóluma lett - jelentette ki a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. (MTI, 2026.05.28.)

Földváryné Kiss Réka a Wacław Felczak Alapítvány, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a budapesti Lengyel Intézet és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) által rendezett „Forradalom két helyszínen - az 1956-os év Lengyelországban és Magyarországon" című tanácskozás megnyitóján ezzel kapcsolatban Albert Camus francia írót idézte, aki szerint a kelet-berlini munkásfelkelés, illetve az 1956-os lengyelországi és magyarországi forradalom egy gigantikus mítosz, a kommunizmus mítoszának összeomlásához vezetett.

Hangsúlyozta, hogy a szabadságküzdelmek generációs élményt, új erkölcsi töltést adtak az egész világnak, és ez 80 évvel később is aktuálissá teszi az 1956-ban Poznanban és Budapesten történteket. Ezért mindenkinek feladata az akkor történtek emlékének megőrzése és felidézése - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra: sok a közös pont a lengyel és a magyar történelemben. Az 1956-os felkelések egyik közös pontja, hogy azok legfiatalabb áldozata, Romek Strzalkowski és Mansfeld Péter emlékét már utca, illetve emléktábla őrzi Poznanban és Budapesten.

Karel Polejowski, az IPN alelnöke kiemelte, hogy a jövő és a megbékélés szempontjából a legfontosabb az igazság, így a magyar és a lengyel történelemre vonatkozó igazság megismerése, ezt szolgálja a mostani tanácskozás is.

Szerinte a két nép közös lelkületét mutatja, hogy már a középkorban sem tűrték az abszolutisztikus uralmat, közösen harcoltak az 1848/1849-es forradalmakban. Továbbá a 20. században, 1920-ban a magyarok a bolsevik haderővel szemben támogatták a lengyeleket, majd az 1939-es német és szovjet invázió után is menedéket nyújtott Magyarország a lengyel menekülteknek, a magyar haderő pedig együttműködött a lengyel Honi Hadsereggel. Végül az 1956-os forradalmakkal teljesedett ki a magyar-lengyel barátság - folytatta -, hiszen ezt követően a kommunizmust már soha nem sikerült újjáépíteni.

Éljen a szabad Magyarország, éljen a szabad Lengyelország, éljen a lengyel-magyar barátság! - fejezte be beszédét Karel Polejowski.

Jacek Śladewski , a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője úgy vélekedett, hogy a konferencia az év egyik legfontosabb eseménye a lengyel-magyar kapcsolatok terén. 1956-ban a két népnek hasonló törekvései voltak: a szabadság, a méltóság, a társadalmak nagyobb önállóságának elérése. Így Poznan és Budapest a közép-európai társadalmak bátorságának és a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált - mondta. A történelmi emlékezet mindig is a lengyel-magyar barátság szilárd alapja volt, még a politikai zavargások és a kapcsolatainkat befolyásoló kedvezőtlen nemzetközi környezet idején is - tette hozzá az ügyvivő.

Jarosław Bajaczyk , a budapesti Lengyel Intézet igazgatója arról szólt: Poznan és Budapest utcáit 1956-ban az a szó kötötte össze, hogy szabadság, és az akkori események tartósan megváltoztatták Közép-Európa történelmét. A hősök a terror és a cenzúra idején mertek szembeszállni a hazugságon és a rabszolgaságon alapuló rendszerrel. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelországban ezrek adtak vért a Budapesten harcolók segítése érdekében, gyógyszer- és egyéb segélyszállítmányok indultak Magyarországra, és a lengyel értelmiséget inspirálták az események. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar közélet mindig is a lengyel érdeklődés középpontjában állt, így az idei országgyűlési választások alkalmával is a lengyel média tudósított a legintenzívebben a magyarországi politikai eseményekről. Az '56-os örökség kiváló hátterét nyújtja a jövőbeni lengyel-magyar együttműködésnek is - mondta az intézetvezető.

Karol Biernacki, a Waclaw Felczak Alapítvány kuratóriumának elnöke arról szólt, hogy a szabadság szeretete ma is olyan identitásképző erő mindkét nép számára, mint a középkorban, vagy a 20. században, például 1956-ban. Ez a kulcsa annak, hogy a lengyelek rendszeresen jelen vannak a magyar ünnepeken és megemlékezéseken. Hiszen "mi egymás mellett álltunk" az évszázadok alatt mindenhol, ahol a szabadság iránti vágyat kellett bizonyítani - fűzte hozzá a kuratóriumi elnök.

A kétnapos konferencia szekcióüléssekkel folytatódott, amelyeken nemcsak a két forradalmat elemezték a kutatók, hanem az oda vezető utat, illetve az azokat követő stabilizációt és konszolidációt is, továbbá szó volt a kommunizmus elleni egyéb közép-európai mozgalmakról is.

Ez idő alatt megtekinthető volt a Szétlőtt városok - Poznan-Budapest 1956 című - magyar, lengyel és angol nyelvű - kiállítás a NEB hivatalának kiállítótermében.

A tanácskozáson kitüntetéseket adtak olyan személyiségeknek, intézmények képviselőinek, akik, illetve amelyek hozzájárultak a lengyel-magyar barátság erősítéséhez. (Lásd a kapcsoló tartalmakban a NEB közleményét!)

Forrás: MTI - A magyar és a lengyel '56-os eseményekre emlékeztek Budapesten (Regisztrációval tekinthető meg.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

A Köztársaság Emlékének Érdemrendje kitüntetéseket adott át Karol Polejowski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete alelnöke Budapesten, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalában 2026. május 28-án. A lengyel elismerést Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke; Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese; Dergán Ádám, a NEB Hivatalának általános főigazgató-helyettese; Molnár Imre történész, szociológus, diplomata; Dominika Teske, a budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettese vehették át.

(A teljes közlemény a kapcsoló tartalmakban olvasható!)


Másnap, május 29-én folytatódott Az 1956-os év Lengyelországban és Magyarországon elnevezésű tudományos konferencia a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Wacław Felczak Alapítvány, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete és a budapesti Lengyel Intézet szervezésében, utóbbi Nagymező utcai székhelyén. (Alább, a cikk alján a Képgalériában külön-külön csoportosítva megtekinthetőek a két nap fotói!)

Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail

Kapcsolódó tartalmak

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Weboldalunkon sütiket használunk

Az oldalon az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. Az oldalon alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatás a "Tájékoztatás a sütikről" gomb megnyomásával érhető el.