Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli ma a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete, a SZORAKÉSZ. A Siófokon megtartott születésnapi rendezvényen Menczer Erzsébet, a szervezet elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.
Kövér László a szervezetet 1990-ben megalapító Menczer Gusztávra emlékezve kiemelte, hogy a néhai elnök megmutatta, mi a titka a Gulág túlélésének: a hit. Az emberként élhető jövőnek a XXI. században is ez a titka, a hit Istenben és abban, hogy azért adott hazát és családot nekünk, hogy megőrizzük– fogalmazott. Hozzátette: a jövőben is minden egyéni és közösségi önvédelmet erre kell alapozni. A házelnök beszédében rámutatott: az önvédelemre szükség van ma is, hiszen bár harminc éve abban reménykedtek, hogy a kommunizmus – mint a történelem egyik legvéresebb fejezete – végleg lezárul, de Európától az Egyesült Államokig “a szellemi és fizikai erőszakban megnyilvánuló egyeduralmi törekvések” ismét jelen vannak. Kövér László megjegyezte: az elődök már megtanulták, hogy a kommunista uralom lényege a dühödt keresztényellenesség, a buzgó internacionalizmussal párosuló heves nemzetgyűlölet, a tudatos közösségrombolással egyidejű mesterséges tömegképzés és a hazug emberbarát jelszavak mögött az emberek kíméletlen gazdasági kifosztása. Nem a mai az első magyar nemzedék, amelyiknek a totális hatalomszerzési törekvésekkel szembe kellett néznie, de ez lehet az első, amely eredményesen szembeszáll azzal, s a következő nemzedéket megmentheti azon változó nevű, de változatlan tartalmú, istentelen és embertelen uralom visszatérésétől, amelyet a XX. században kommunizmus név alatt ismertünk meg– fűzte hozzá. Az Országgyűlés elnöke szerint csupán annyi a különbség a XX. és a XXI. századi törekvések között, hogy az ígért földi mennyországot ma nem kommunizmusnak, hanem nyílt társadalomnak nevezik, ahol szét akarják zilálni a családi, a nemzeti és a keresztény vallási közösségeket, valamint a nemzeti államokat, a keresztény egyházakat, és az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló családokat, amelyek lelki, szellemi és fizikai védelmet nyújthatnak az egyénnek.
Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke édesapjáról, Menczer Gusztávról azt mondta: identitástudatot adott, amit ma is tovább visznek. Társaival utat mutattak számukra és elkezdték megismertetni az országgal a magyar történelem legsötétebb korszakát, amely több százezer magyar ember halálához vezetett. A jövővel kapcsolatban megjegyezte: az a dolguk, hogy tovább emlékezzenek és emlékeztessenek, mert emlékezés nélkül nincs jövő.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója úgy vélte, sohasem fogja a néhai Szovjetunió akár csak egy szóbeli kárpótlással sem megkövetni a túlélőket és azok családtagjait, akik már nem élnek. A szervezet munkáját nagyra értékelte, mert egyrészt küzd a kárpótlásért, másrészt folyamatosan emlékezteti az utókort az akkori rémtettekre.
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese szerint a szervezetnek még legalább harminc évet kell dolgoznia azért, hogy a Gulág ne ismétlődhessen meg, és tudatosuljon mindenkiben, hogy a kommunizmus legalább olyan rossz, mint a nácizmus.
Forrás:
