A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai, valamint történész-kutatói több eseményen vettek részt.
Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává (A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) nyilvánította. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. Nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 évesen halt meg.
_______________
A Nemzeti Örökség Intézetének a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezése a Rákoskeresztúri új köztemetőben
Ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus és a nemzetiszocializmus „a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot", ám „a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk". Eközben a Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, „kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának" - fogalmazott a kormányfő a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban. Szerinte Európának ma nem véletlenül rossz a lelkiismerete, amikor a kommunizmus bűneiről van szó. Orbán Viktor azt is mondta, hogy „csak akkor lehet jövőnk, ha az egyszerre szabad és magyar, csak a szabad magyarok országának van jövője". Ezért - tette hozzá – „a kommunista és fasiszta kígyótojásokat mindig kellő időben össze kell törnünk".
-
Orbán Viktor: A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik (MTI-hír/Origo)
-
Orbán Viktor: A kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha (A Hirado.hu tudósítása)
Megemlékezés Kovács Béla egykori kisgazda politikusról elnevezett pécsi általános iskolában
Szabad ország csak szabadon beszélhet a múltjáról, amelynek elszenvedője volt - mondta a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter szerint az emlékezetpolitikában fordulópontot, mint fogalmazott „a félelem és hallgatás végét” jelentette a Terror Háza Múzeum megnyitása, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tevékenysége, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, és a Gulág-emlékév.
Újbuda önkormányzatának megemlékezése
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata megemlékezést tart A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan.
Az eseményen részt vesz Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke.
Emlékkonferencia Letenyén
Éhezve, fázva, térden csúszva egy szénbányában kellett nehéz fizikai munkát végezniük azoknak a nőknek is, akiket a második világháború idején vagy utána elhurcoltak a szovjet munkatáborokba. Az embertelen körülményekről és a hat évtizeddel ezelőtti eseményekről Letenyén rendeztek emlékkonferenciát. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese elmondta: egy embernek 40-50-60 dkg kenyeret adtak enni, ehhez pedig valami levesnek csúfolt löttyöt, illetve teának nem nevezhető meleg vizet kaptak. Dolgozni pedig mindenkinek kellett. Mint arra Máthé Áron rámutatott: „Nőknek kellett térden csúszva, alacsony szénbányavágatokban életveszélyes, nehéz fizikai munkát végezni. Más esetekben a nehéz időjárási viszonyok tették próbára a honfitársainkat. Nem volt ritka a mínusz 40-45 fok sem.” A konferenciát a Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola szervezte, amelyre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága pályázatán nyertek pénzt. A támogatásból például diákokat és pedagógusokat vittel el a recski munkatáborba és rendhagyó történelemórát is szerveztek.
Életutakkal mutatják be a kommunista múltat
Akkor kaphatunk reális és hiteles képet múltunkról, ha helyi, városi, járási, megyei szinten is sikerül feldolgozni 1945-1990 időszakának történelmét - jelentette ki Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja február 24-én, Szegeden. A történész a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett szimpózium előtt újságíróknak elmondta, a NEB a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve elkezdte olyan vidéki párti, majd később tanácsi vezetők életútjának összeállítását, akik meghatározták egy-egy város vagy megye történéseit. Bár az egypártrendszer 1948-ban alakult ki Magyarországon a Magyar Dolgozók Pártjának létrejöttével; a kommunisták már 1944-1945 fordulójától kezdve igyekeztek megszerezni a hatalmat az általuk fontosnak ítélt területeken, így a rendvédelemben és az állambiztonságban – fejtette ki a szakember.
Megemlékezés Szegeden
A kommunista múlt feldolgozásának kulcsa a helyi események feltárásában rejlik – hangzott el a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából Szegeden rendezett szimpóziumon, amelynek központi témája a Komócsin-klán tagjainak tevékenysége volt. Bár 1948-tól volt egypártrendszer Magyarországon, de már 1944-45 fordulójától kezdve elindult a Magyar Kommunista Párt részéről a hatalomnak a megszerzése azokon a területeken, amelyek fontosak voltak, így például a rendőrség és az állambiztonsági terület – mondta el portálunknak Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja. A NEB vidéktörténeti kutatócsoportján keresztül foglalkozik azzal, hogy a fővárostól távolabb fekvő településeken miként zajlott le a kommunista hatalomátvétel. „Készülőben van Csongrád megye 1944-45-ös időszakát bemutató dokumentumkötetünk, ami kifejezetten a megyének az átalakulását tekinti át újonnan előkerült levéltári források tükrében Gulyás Martin és Vincze Gábor tudományos kutatók jóvoltából” – tette hozzá.
Megemlékezés Jászapátiban, a Pájer Antal Művelődési Házban.
Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja tartott előadást a megemlékezésen.
Megemlékezés Sopronban
A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak emléknapja alkalmából közös megemlékezést tartottak Sopronban. Szántó Róbert főhadnagy sírjánál csendes főhajtás volt, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön falánál pedig Gulág–emléktáblát avatott Simon István alpolgármester. Az emlékezés konferenciával és a központ első emeleti aulájában megnyitott időszakos kiállítással folytatódott. A magyarországi gyűjtőtáborokról dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, A kommunizmus áldozatai címmel pedig Szakály Sándor professzor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója tartott előadást.
Kisalföld.hu tudósítása, 2017.02.27.
Központi megemlékezés Újbudán
A kommunizmus hatalomra jutásával Magyarországon „elköszönt az a világ, ahol a jog és a rend uralkodott” - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen Újbudán, az 1945-56 között kivégzettek emlékművénél február 25-én. Hoffmann Tamás, a XI. kerület polgármestere köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy az elmúlt években a Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB) közösen emléktáblát állítottak a szovjet fogság újbudai áldozatainak, valamint a Gulágra hurcolt magyar nőknek. Az esemény koszorúzással zárult; a NEB nevében Dergán Ádám, a Bizottság Hivatalának főigazgatója helyezte el az emlékezés virágait.
Megemlékezés a Honvéd téri Gulág-emlékműnél
A kommunista terror sötétségéből emberi nagyságok emelkedtek ki, ilyen volt Kovács Béla, Mindszenthy József, Tóth Ilonka, és Olofson Placid atya – mondta Gulyás Gergely ünnepi beszédében. Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: példáikból megtanulhatjuk, hogy ha a kitartás mögött hit és meggyőződés áll, akkor a remény nélküli küzdelem sem reménytelen. A megemlékezésen beszédet mondott továbbá Galgóczy Árpád Gulág-túlélő és Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke. Az eseményen a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nevében Dergán Ádám, a NEB Hivatalának főigazgatója koszorúzott.
További események
-
Események A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én
-
Középiskolai emléknapok: fókuszban a szovjet munkatáborok” (febr.24.)
-
Komócsin család szerepe a pártállami diktatúrában - tudományos szimpózium (febr.24.)
