Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírcsaholyban állította ki november 20-án a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a „Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása 1945-62” című vándorkiállítás tablóit. A programsorozat idei utolsó állomásának méltó helyszíne a település, hiszen 1960. február 26-án a helyi asszonyok nyíltan fellázadtak a téeszesítés ellen.
Ballada a nyírcsaholyi asszonytüntetésről
A megnyitó kiemelkedő eseménye volt, amikor a Nyírcsaholyi Idősek Klubja saját költésű balladáját adta elő, megemlékezve abban az asszonytüntetésről. A kiállításon megjelent érdeklődőket Magyar Csabáné polgármester köszöntötte, a tárlatot Soós Viktor Attila, a NEB tagja nyitotta meg, miközben megszólalt az asszonylázadás emlékére állított emlékmű harangja.
A program további részében az Apáink földje című – a kényszerkollektivizálást bemutató – film vetítésén, majd történészek kerekasztal-beszélgetésén vettek részt az érdeklődők, amelynek egyik megszólalója Farkas Gyöngyi volt, aki „A nyírcsaholyi asszonylázadás” címmel tanulmányt is írt az egykori eseményről.
Ott ütötték-vágták őket, ahol érték
1960 február 26-án három-négyszáz asszony gyülekezett a tanácsházánál, hogy visszavegye a téeszbe való belépési nyilatkozatát. A vonaton ugyanis azt hallották, hogy a környező falvakban sikerült visszaszerezni azokat az ott élőknek, ami azt jelentette, hogy megmaradhat a földjük. A tanácsháza elé vonultak tehát azt gondolva, hogy a nőket és anyákat nem fogják bántalmazni, felelősségre vonásuk sem lesz olyan szigorú, mintha a férfiak tennék ugyanezt. Rendőröket küldtek azonban a helyszínre, akik brutálisan szétverték a tömeget; a visszaemlkékezések szerint ott ütötték-vágták őket, ahol érték. Egy néprajzkutató akkoriban éppen a faluban tartózkodott, a fényképezőgépével dokumentálta a tüntetést. Az előhívott képek alapján már másnap megkeresték, s vallomásra kényszerítették az érintetteket. A bírósági iratokból is kitűnt azonban, hogy a nyírcsaholyi asszonyok hősiesen viselkedtek: senki nem tett - a kényszerítés ellenére - a másikra terhelő vallomást. Ez sem mentette meg őket a büntetéstől, többeket elítéltek, bebörtönöztek.
A község új közparkjában egy emlékművet avatott fel az asszonylázadás emlékére 2011-ben. Bíró Lajos szobra alatt a következő felirat olvasható: „A jó harcot megharcoltuk, a hitet megtartottuk”
Tizenöt helyszín
Idén a nyírcsaholyi bemutató volt a tizenhatodik helyszín. A vándorkiállítás egy konferenciával kezdődött a Parlamentben, majd Nagykanizsán, Kecskeméten, Karcagon, Kunmadarason, Gyulán, Balatonalmádiban, Szegeden, Budapesten (a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a Március 15. téren), valamint Szombathelyen, Nagykőrösön, Orosházán, Mosonmagyaróváron, Kaposváron, Mátészalkán és most, Nyírcsaholyban állította ki a tablókat a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
Sorsfordítás 45-62.hu
A hagyományos paraszti társadalom felszámolásának állít emléket a programsorozat, amely nem csak kiállításmegnyitókból, hanem az „Apáink földje” című film vetítéséből, kerekasztal-beszélgetésből, diákok részére kiírt országos versenyből áll. A tablókról, eseményekről, a vetélkedő részleteiről is bővebb tájékoztatás olvasható a sorsforditas45-62.hu honlapon, illetve közösségi oldalon.
A kiállítás közreműködő partnere az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága.
