Az alább közölt anyag ITT letölthető
1956. október vége
Október 27-én Debrecenből jött ki a forradalmi bizottmányból egy küldöttség, hogy alakítsuk meg mi is a forradalmi bizottmányt. Elmondták, hogy meg kell alakítani. Rendben van. Hát ki legyen a bizottságnak az elnöke? Nagyon tisztelték a tanácselnököt, mondták, hogy legyen a tanácselnök, Kovács István. Erre ő szót kér, és mondja, hogy hát ő nem lehet, mert neki a tanácsi ügyeket kell intézni, valaki mást válasszanak. (…) Elhatároztuk már azon az első ülésen, én javasoltam, hogy minden fegyvert gyűjtsünk be, rakjuk be a szekrénybe, hogy ne legyen még csak a lehetősége se annak, hogy ezen a településen valakit is károsodás ér.
A bizottság tagjai általában parasztemberek voltak, középparasztok. (…) Mind ismert és tisztelt emberek voltak. Tehát tényleg megbecsült emberek, a társadalmi elfogadottságuk megvolt. Elrendeltük, hogy adják be a vadászfegyvereket. Be is tettük egy iskolaszekrénybe. Egyszer szól a nemzetőrparancsnok, hogy a tanácselnök lakásán kommunisták gyülekeznek, és gyűléseket tartanak, nehogy valamire készüljenek. Akkor ezeket a vadászfegyvereket töltény nélkül kiadtuk a nemzetőröknek, és azok cirkáltak a faluban, hogy ne legyen semmi baj. Nem tudtuk, mit csináljunk. Felhívtuk a forradalmi bizottmányt, telefon már akkor volt, hogy mit kell tennünk, mi a feladatunk. Hát megvan a községháza, minden… Hát azt mondták, hogy ők nem tudnak semmit. (…) Annyit azért tettünk, hogy határozatot hoztunk, hogy a volt kuláklakásokat záros határidőn belül adják vissza. (…) Korábban az egyik házba beköltözött a községháza, azt átpakoltattuk a dolgozókkal abba a helyiségbe, amelyik nem magánlakás volt, hanem egy irodahelyiség volt korábban is. Akkor megjelent a tanácstitkár, aki a szomszéd községben lakott, de az nagy kommunista volt. És nem engedtük, hogy az iratokat eltüntesse, vagy elvigyen valamit, tehát arra vigyáztunk.
A faluban béke, nyugalom volt. Hozattam petróleumot, mindenki megkapta a kettő deciliter petróleumot, senki nem kaphatott többet, mint amennyi járt. Semmi feszültség nem volt. Semmi ellenállás nem volt sehol, tehát támadás vagy egyéb sem. Megmaradt a rend.
Tátrai János-interjú. Készítette Valuch Tibor 1994-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívum (OHA), 565. szám (részlet)
Közli: Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 1956-os Intézet, Bp., 2001. 281-282.
Hasznos információk
-
A falvakat október 27-ére, 28-ára érték el a forradalmi változások hullámai a közeli nagyvárosokban (Debrecenben, Miskolcon, Sztálinvárosban és Győrött) lezajlott események hatására. Sokszor a budapesti és nagyvárosi követeléseket vették át, kiegészítve a helyi problémák megoldásával. Megalakultak a nemzeti tanácsok (bizottságok), s a közrend fenntartására nemzetőrséget szerveztek.
-
A falvak többségében nem voltak fegyveres összetűzések, mert a központi hatalom összeomlását követően a helyi erőszakszervezetek is visszavonultak, és az őszi mezőgazdasági munkákat is el kellett végezni. Számos faluból jelentős élelmiszerszállítmányokkal segítették Budapest és néhány nagyváros lakosságát.
Információkeresés
-
Miért alakítottak forradalmi bizottmányt (bizottságot) ebben a faluban?
-
Kiket választottak a bizottmányba?
-
Mit tartottak a legfőbb feladatuknak?
-
A falusi emberek milyen eseményekből érzékelhették, hogy a régi rendszer hatalma megdőlt? Keress a forrásban konkrét példákat erre!
Elemzés és értékelés
-
Mennyire voltak falun tájékozottak az emberek az országban lezajló eseményekről?
-
Milyen veszélyek és jelenségek nyugtalanították a forradalmi bizottmány tagjait?
-
Mennyire volt eredményes e forradalmi bizottmány tevékenysége?
Fotó: Tornyiszentmiklós, 1956 (forrás: Zala Megyei Levéltár/ Diktatúra, forradalom, megtorlás. Virtuális kiállítás az 1956-os forradalom zalai eseményeinek emlékére)
