Szerző: Dévai Pál - ujkor.hu
Titkos diplomácia és háborús mozgástér
A kötet első tanulmányában Becker András a brit–magyar titkos béketapogatózás történetét elemzi 1942–1943-ból. A „Talking to the Enemy” című írás új források alapján mutatja be, hogyan próbált a magyar politikai elit kapcsolatot teremteni a szövetségesekkel, és milyen korlátok között mozgott a magyar külpolitika mozgástere a háború kritikus éveiben.
A kommunista külpolitika kettős logikája
A második tanulmányban Ivánfi Miklós és Soós Viktor Attila a magyar külpolitika 1945 és 1956 közötti átalakulását vizsgálja. A szerzők rámutatnak, hogy a „vörös csillag árnyékában” működő diplomácia egyszerre volt a szovjet érdekek végrehajtója és a magyar állam önállóságának korlátozott képviselője. A korszak kettőssége – lojalitás és túlélési stratégia – végigkíséri az elemzést.
A kötet harmadik tanulmánya, Andreides Gábor, M. Madarász Anita és Soós Viktor Attila közös munkája már a Kádár-korszak külpolitikájára fókuszál. „The Grand Master of the Tightrope Walk” című írásuk találó metaforával írja le Kádár János egyensúlyozó politikáját: a szerzők a külpolitikai fordulópontok bemutatásán keresztül elemzik, hogy miként próbálta a vezetés egyszerre szolgálni a szovjet blokk stabilitását és a magyar gazdasági modernizáció érdekeit.
A szovjet jelenlét hosszú története
Kolontári Attila tanulmánya a második világháborútól a rendszerváltásig követi végig a szovjet katonai jelenlét magyarországi történetét. A szerző a politikai, társadalmi és gazdasági következményeket egyaránt vizsgálja, és arra mutat rá, hogy a szovjet csapatok állomásoztatása a magyar állami szuverenitás egyik legfontosabb korlátja volt.
Egyházi sorsok a diktatúrában
A kötet több tanulmánya is az egyházak és a kommunista állam konfliktusos viszonyát tárgyalja. Patrik Dubovský a szlovákiai szalézi szerzetes, Viliam Vagač életútján keresztül mutatja be az egyházi ellenállás formáit és a megtorlás mechanizmusait. A tanulmány külön értéke, hogy a magyarországi folyamatokkal párhuzamos közép-európai kontextust is felvázol.
Isó Gergely az evangélikus püspök, Ordass Lajos 1958-as második eltávolítását elemzi. A szerző állambiztonsági iratok alapján rekonstruálja, hogy miként zajlott az egyház vezetésének politikai befolyásolása, és milyen eszközökkel igyekezett a hatalom megtörni az autonóm egyházi szereplőket.
A harmadik egyháztörténeti fókuszú írásban Novák Attila a zsidó–keresztény párbeszéd 1960-as évekbeli magyarországi kísérleteit vizsgálja. A tanulmány különösen izgalmas, mert a közeledési törekvéseket állambiztonsági dokumentumok tükrében elemzi, így egyszerre mutatja be a vallási közösségek belső folyamatait és a politikai kontroll működését.
Kultúrpolitika és állambiztonság a Kádár-korban
A „Workshop Studies” rovat két tanulmánya a Kádár-korszak társadalomtörténeti és intézménytörténeti kérdéseit járja körül. Csatári Bence a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) pártállami felügyeletét vizsgálja, rávilágítva arra, hogy a könnyűzenei piac és a kultúrpolitika kapcsolata mennyire összetett volt a korszak első évtizedében.
Tabajdi Gábor rövid, de átfogó áttekintést ad a magyar politikai rendőrség 1945–1990 közötti történetéről. A tanulmány jó belépőpont mindazok számára, akik a politikai rendőrség intézménytörténetével szeretnének megismerkedni.
Tudásbázis és módszertan
A kötetet Wirthné Diera Bernadett írása zárja, amelyben egy kutatási projekt sokrétű alkalmazási lehetőségeit mutatja be. A „Struggle for the Souls” című tanulmány egyszerre módszertani reflexió és esettanulmány: arra világít rá, hogyan lehet egy nagyobb kutatási program eredményeit különböző tudományos és ismeretterjesztő formákban hasznosítani.
Összegzés
A Yearbook 2025 sokszínű, mégis koherens kötet, amely a szakma mellett a szélesebb érdeklődő közönség számára is értékes forrásként szolgálhat. Letölthető a NEB honlapjáról ide kattintva.
Forrás: ujkor.hu - A diktatúra árnyékában: a NEB 2025-ös évkönyvéről (Yearbook 2025)
