A Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottság szentpétervári ülésén - 2018. szeptember 13-án - megállapodás született a két ország történelmét érintő közös kutatási programokról.
Az ülésen résztvevő dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára, dr. habil. Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Andrej Juraszov az Orosz Levéltári Ügynökség elnökhelyettese vezetésével tárgyaló delegációk megegyeztek a második világháború idején fogságba esett és elhurcolt, közel 600 000 magyar állampolgárra vonatkozó, Oroszországban őrzött levéltári adatok feltárásáról, a 20. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindításáról, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatások elősegítéséről. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, valamint közös publikációkban tervezik bemutatni.
A vegyesbizottság tagja volt továbbá Földváryné dr. habil. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, dr. Mikó Zsuzsanna PhD, az MNL általános főigazgató-helyettese, valamint dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A NEB részéről az ülésen jelen volt Müller Gabriella, a NEB Hivatala tudományos kutatója is.
A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően.
A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 000 honfitársunk adatainak megismerését. Erre mostantól a Vegyesbizottság döntése alapján, végre lehetőség nyílik. Ezen információkból kiderül, hogy ki hol esett hadifogságba, a Szovjetunióban mely táborokba kerültek, milyen egészségi állapotban voltak és végre azt is megtudhatjuk, hogy az a 60 000 honfitársunk, akik a Szovjetunióból soha nem tértek haza, azok földi maradványai hol találhatóak.
Kapcsolódó tartalom:
