Események – miként látták a résztvevők, miként az utókor és mi rajzolódik ki a dokumentumokból? Sorsok – a forradalom hősei, mártírjai, eltiprói, szemlélői: kikre, milyen „szerepet” osztott a történelem és miért? Remények és realitás – kik, mit vártak a forradalomtól, mennyire találkoztak elképzeléseik a korszak magyar és nemzetközi (nagy)politikai adottságaival?

Az M5 História 56/70 című adásai a magyar történelemnek ezzel a sorsfordító eseményével, illetve annak előzményeivel foglalkoznak, felelevenítve, hogy mi történt a világban, az országban, és az emberek életében, ami elvezetett egészen október 23-áig.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________
M5 História, 2026. június 13.
Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén, megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány megalakítását” - ez hangzott el az ungvári rádió adásában 1956. november 4-én. De milyen út vezetett Nagy Imre kormányától a Kádár-kormányig? – kérdezi a műsor ismertetőjében az M5 História újabb adása, amelyben többek között megszólalt Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.
M5 História, 2026. május 31.
Az 56-os forradalom leverése után Nagy Imrét kivégezték, Tildy Zoltánt börtönbüntetésre ítélték, Janza Károlyt pedig perbe fogták és bebörtönözték. Az M5 História újabb adása a Nagy Imre kormány minisztereit mutatja be. Az adásban többek között megszólalt Ötvös István történész, a NEB tagja.
M5 História, 2026. május 3.
1956-ban az újságok címlapján világszerte három állam neve szerepelt a leggyakrabban: Lengyelországé, Magyarországé és Egyiptomé. Mindhárom esetében a háttérben ott állt a Szovjetunió. A fokozódó nemzetközi helyzettel folytatódik az M5 História újabb adása, amelyben megszólalt Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.
M5 História, 2026. április 18.
Hogyan volt lehetséges, hogy az 1956-os forradalom alatt, illetve a szabadságharc leverése után az áthatolhatatlannak tartott, aknasávokkal védett vasfüggönyön keresztül, több mint kétszázezer magyar nyugatra tudott menekülni a megtorlások elől? – teszi fel a kérdést az M5 História újabb adása, amelyben megszólalt Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja.
M5 História, 2026. március 25.
Az M5 História legújabb adásában folytatódott a 70. évforduló alkalmából megkezdett sorozat, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, illetve annak előzményeit mutatja be a nézőknek. „Hetven évvel ezelőtt szomorú hely volt Magyarország, ahol az embereket nem csak az őket körülvevő szürke valóság fojtogatta. A hatalom mindent leuralt. Átértelmezte a múltat, bedarálta a művészetet és minden, ami új volt, a saját hasznára fordította” – olvasható a műsorajánlóban. Az adásban többek között megszólalt Ötvös István történész, a NEB tagja.
M5 História, 2026. február 9.
A megszólalók a műsorban az 1956-os forradalomhoz vezető előzményeket, a korszak politikai és társadalmi folyamatait, valamint azok történelmi összefüggéseit tárják fel. Az első adás szakértői: Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese, Ötvös István történész, a NEB tagja, továbbá Baczoni Dorottya történész és Balogh Gábor történész, a Terror Háza Múzeum munkatársa.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________________________________________________
A Kossuth Rádió 56/70 adássorozata szintén az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, illetve annak előzményeit mutatja be a hallgatóknak.
A teljes adások
56/70 − a Kossuth Rádió adássorozata (a műsorok itt meghallgathatóak)