NEB Portal

Kaderek.hu

2026. 07. 01.

kiállítás Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiállításunk tablói

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiállításunk tablói

2026. 01. 19.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a kommunista terror elleni forradalom, egyúttal a szovjet megszállás ellen folytatott nemzeti szabadságharc volt. Az 1956. október–novemberi két hét a 20. századi magyar történelem nemzetközi színtéren legismertebb, a hidegháború világtörténeti összefüggésében is számottevő fejezete. A forradalom, amellett, hogy jelentős világesemény volt, évtizedekig a szabadságvágy szimbólumaként szolgált a vasfüggönnyel elválasztott Európában.

historical exhibition kiállítások tematikus honlapok, kiállítások Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiállításunk tablói 1956 1956 hősei 1956 revolution and war of independence (historical exhibition)

1956 revolution and war of independence (historical exhibition)

2026. 01. 01.

The Hungarian Revolution and War of Independence of 1956 was a revolution against communist terror and, at the same time, a national war of independence against the country's Soviet occupation. The two week period of October–November 1956 is the best-known chapter of 20th-century Hungarian history internationally and also significant in the context of world history during the Cold War. In addition to having been a serious global event, for decades the revolution served as a symbol of the desire for freedom in Europe, a continent divided by the Iron Curtain.

A Küzdelem a lelkekért programsorozat tablói

2022. 03. 23.

A Kádár-korszak történeti emlékezetében a hatvanas évekhez gyakran a (relatív) szabadság élménye társul. Ugyanakkor a társadalom széles rétegei szembesültek a diktatúra által felállított korlátokkal, a szabadság hiányával, üldöztetéssel és manipulációval. Az 1956-os forradalom leverése után megkezdődött a pártállami rendszer újratervezése. Ennek során az egyház- és vallásellenes intézkedéseket alapvetően generációs alapon hozták meg. A világnézeti küzdelem célkeresztjébe az egyházi ifjúsági közösségek kerültek. A politikai döntések végrehajtását az államhatalmi szervek – különösen a politikai rendőrség –, az oktatási és kulturális intézmények, valamint a propagandagépezet biztosították. A „lelkekért folytatott küzdelem” színtereinek áttekintése részleteiben is rávilágít a diktatórikus rezsim működésére.

Nullaev.hu

2021. 06. 21.

Közvetlenül a második világháborút követően a náci Németország bukására sokan a békés felemelkedés kezdőpontjaként tekintettek, ám reményeikben csalatkozniuk kellett. A háborúból győztesen kikerült Szovjetunió már ekkor elvetette az Európa kettészakítása révén többek között Magyarország sorsát is meghatározó hidegháború magvait. A hazánkat „felszabadító” szuperhatalom egészen a rendszerváltásig diktált a „szabad népnek”. 1944–45 origót jelentett egy olyan történelmi tengelyen, amelyen a negatív tartományt újabb negatív váltotta fel: ez volt a „nulla év”. Vas István így ír erről az időszakról: „Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani.” Mégis, voltak emberek, hétköznapi hősök, akik nem adták fel sem a hitüket, sem a méltóságukat. Nekik állít emléket ez a folyamatosan újabb tartalmakkal bővülő oldal.

Komintern pártállam kommunizmus

Magyarok a kommunista világpártban

2021. 05. 18.

Az 1919 és 1943 között működött Kommunista Internacionálé (Komintern) nem egyszerűen a kommunista pártokat tömörítő világszervezet, hanem a várt és tervezett világforradalom „hadserege” volt. Vezető testületei kiterjedt illegális hálózattal segítették a proletár internacionalizmus helyi letéteményeseit céljaik elérésében, ügynökei szorosan együttműködtek a szovjet politikai rendőrséggel. A szervezet létrehozásánál a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) képviselői is jelen voltak, vezetésében és funkcionáriusai között végig ott találjuk a magyar kommunistákat is. Az ő történetükkel kapcsolatos iratanyag nagy részét a Komintern más dokumentumaival együtt az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár (RGASZPI) őrzi. Az alábbiakban – a Komintern és a magyar emigráció kapcsolatrendszerét középpontba állítva – ezekből a nehezen hozzáférhető, Magyarországon eddig zömében nem publikált iratokból és képi dokumentumokból nyújtunk át egy válogatást az érdeklődőknek.

Magyar gulág – táborvilág Magyarországon, 1945–1953

2021. 01. 15.

A Magyar gulág honlapot abból a célból indítottuk, hogy ezzel is tisztelegjünk a hetven éve létesített recski kényszermunkatábor, a Hortobágy és a Nagykunság területén felállított zárt táborok, valamint az 1951-es budapesti kitelepítés áldozatai előtt. Egy olyan digitális gyűjtemény létrehozását tűztük ki célként, amely a korszerű ismeretterjesztés eszközeinek felhasználásával méltó módon emlékezik meg a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb korszakáról. A látogató az Internálás, zárt táborok, kitelepítés „főmenüpontba” belépve egy történelmi kereteket felvázoló idővonalat lát, amelynek segítségével a kommunista diktatúra kiépítésének és megszilárdulásának folyamatát tanulmányozhatja egészen a rendszer 1956-ban bekövetkezett válságáig. Ezt követően a magyar gulág egyes intézményei, az 1945–1953 között fennállt internáló- és kényszermunkatáborok, az 1950–1953 között működött zárt táborok és az 1951-ben lezajlott budapesti kitelepítés részleteinek megismerésében eligazító almenüpontokhoz jut. Az egyes résztémákhoz kapcsolódó fontosabb történéseket tartalmazó idővonalak, valamint az azokhoz tartozó bevezetők mellett többek között felelősök és elszenvedők életrajzai, a rabok és őreik által használt legfontosabb szavakat tartalmazó szlengszótár, táboradatlapok, valamint egy kisfilm is segítik az intézményesített meghurcoltatás eszközeinek megismerését.

Perek '56

2019. 03. 26.

A Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke 2014 decemberében közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás irányító és végrehajtó testületei, illetve az eljáró személyek körének feltárására. Ugyancsak 2014-ben vette kezdetét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával az az együttműködés, amely az 1956 novembere után újjászervezett, a megtorlás végrehajtásában kulcsszerepet kapott politikai rendőrség felépítésének és személyi állományának feltérképezésére irányult. A két kutatás eredményeit 2016 folyamán a NEB honlapján tettük közzé a Tudástár menüpont alatt (https://neb.hu/hu/tudastar). E két projekt alapozta meg, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorló perek működési mechanizmusának feltárására saját adatbázist fejlesszünk. Célunk, hogy emléket állítsunk az áldozatoknak, egyúttal megnevezzük a végrehajtókat, felvázoljuk pályafutásukat, dokumentáljuk szerepüket és tevékenységüket az egyes eljárásokban.

Sorsfordítás '45-'62

2019. 03. 26.

A hagyományos paraszti társadalom felszámolásának állít emléket az az országos vándorkiállítás, a hozzá kapcsolódó programok, illetve a tematikus honlap, amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság együttműködésében valósul meg.

Párt-Állam-Párt adatbázis

2018. 12. 04.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésének egyik legfontosabb területe a pártállami rendszert működtető kommunista állampárt funkcionáriusainak számbavétele, ami régóta esedékes információs kárpótlás a magyar társadalom számára. Hiánypótló adatbázisunkban azt a célt tűztük ki, hogy összegyűjtjük és bemutatjuk a hatalom helyi képviselőit, vagyis az egykori állampárti apparátus minden olyan tisztségviselőjét, aki megyei, járási, városi szinten 1948 és 1989 között vezetői posztot töltött be, tehát különböző mértékben – a hatalmi struktúrából fakadóan, beosztása révén, nem egyforma felelősséget viselve – szerepet vállalt a diktatúra fenntartásában, a döntések meghozatalában és végrehajtásában. Az adatbázis strukturált módon, sokoldalú kereshetőséget biztosító formában tárja a rendelkezésünkre álló életrajzi adatokat az érdeklődök elé, segítve a korszakkal foglalkozó kutatók és a felsőoktatásban tanulók munkáját. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a korszak iránt érdeklődők is megkerülhetetlen segédanyagként böngészhetnek benne.

1945, a sorsfordító esztendő

2016. 01. 25.

Remény és realitás - Magyarország 1945 címmel tartott 2014. december 11-én konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Ezen rendezvény keretében indult el a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen készített online iratkiállítás, amely az 1944. december 21-ét követő időszak és az 1945-ös esztendő eseményeit igyekszik bemutatni. Elsősorban az MNL Országos Levéltára, 1945 utáni kormányszervek főosztálya őrizetében lévő dokumentumokat tettük közzé. Az eddig egyáltalán nem publikált, vagy kevésbé ismert, illetve meghatározó jelentőséggel bíró dokumentumok bemutatásával az volt a célunk, hogy a történet új megközelítésére tegyünk kísérletet az 1945-ös emblematikus esztendő 70. évfordulójához.